Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

Csíkban vannak szántóföldek, malom és más ingatlanok. Ugyanez van Mikházán és talán még több is, minden szindikus kezelése nélkül, sót nem is hagynak beszélni róla, nagy hátrányára, és nem is lehet segíteni rajta. Fehéregyházban sok adomány van, ezeket összevissza több helyen tartja az az atya, aki házfőnök volt, a világiak nem kis csodálkozására, és én nem tudhatok semmit az elszámolásról, sem a céljairól. Ezek a boszniai atyák mindannyian - amennyire rá tudtam jönni sok tapasztalat és a beszédeik alapján -, azzal a Kázmér atyával (aki pap lett) arra törekednek, hogy ezt az őrséget az ő tartományukhoz csatolják és itt állandó előbb Mikházán, majd Fehéregyházán, Nyújtódon és Csíksomlyón. Szalinai misszióprefektus tolmácsa lett, az 1638. évi egyházlátogatásakor titkára. 1639-ben Rómába küldték, hogy VIII. Orbán pápához vigye Szalinai terveit, amelyet a somlyói rendház is támogat. Kettős sikerrel járt, mert Rómában pappá szentelték, és a Szentszék létrehozta az önálló Erdélyi Őrséget. Hazatérve Fehéregyházán Haller István úr udvari papjává tette, és rábízta az egykori ferences kolostort. Licenciátus-képzőt létesített. Hamar népes család vette körül, „ahol már Novitiatus volt, és derék híres scola" (KÁJONI: Fekete könyv 59). Lendületes ferences élet folyt, amit a helyi protestánsok megirigyeltek és kivitték a fejedelemnél, hogy 1648-ban feloszlassa a rendházat. Ekkor a ferences család Kázmér atya vezetésével Csíksomlyóra ment. Két ízben is somlyói házfőnök: 1649-1652 és 1662-1667 között. Az 1650-es évek elején definitor, 1655-1657-ben kusztosz. 1668-ban IX. Kelemen pápa a görögországi Korona város címzetes püspökévé és Erdély apostoli vikáriusává nevezte ki. Miseruhával ajándékozta meg, amely a somlyói kolostor értékes kincse. 1668. június 17-én, vasárnap Spinola bíboros két püspök liturgikus asszisztenciájával felszentelte. A Státus urak 1669 tavaszi diétán általános helynökként beiktatták és március 4-én Apafi fejedelem külön, levélben is megerősítette. Damokos szerzetesi ruhában jár, így zavartalanul végzi püspöki feladatát: vizitál, szentel, zsinatokat tart. Hét évig semmiféle támadás nem érte. Az 1675. évi gyulafehérvári országgyűlésen a protestáns többség megtámadta a katolikus urakat, hogy az ország törvényeinek ellenére katolikus püspököt tartanak Erdélyben. A gyűlésre Damokos Kázmért kétszer is megidézték, mint bűnöst. Damokos már nem mer nyíltan működni. Kálmándi Ferenc ferences papnövendéket sem ő szenteli fel, hanem evégett 1676 elején Nagyszombatba küldötte őt. Különböző plébániákon teljesít szolgálatot, hogy személye ne legyen feltűnő, s a ferencesek és kolostoraik bajba ne jussanak. Végső kívánsága volt, hogy a csíksomlyói kolostorban temessék el, és utódjának Kájoni Jánost jelölte ki, akit Róma segédpüspöknek nevezett ki. Damokos élete 71. évében halt meg Csíksomlyón, 1677. szept. 5-én. Eletéről lásd: KÁJONI János: Fekete könyv. i. m. 58-59.; BlRÓ Vencel - BOROS Fortunát: i. m. 59-62.; GYÖRGY József: i. m. 489492.; BENEDEK Fidél: Csíksomlyó, i. m. 395-397.; TÓTH István György: i. m. 360361.; GALLA Ferenc: /'. m. 229-231.