Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái
Erdélyben vagy a török hódoltságban őrzött levéltárak jó része elpusztult, addig a nyugodtabb sorsú Rómában megmaradtak ezek a misszionáriuslevelek, amelyeknek - ellentétben a diplomáciai iratokkal - az is igen nagy előnyük, hogy a magyar társadalmat mintegy alulnézetből mutatják be." 1 * 3, A közölt iratok a vallás- és egyháztörténet roppant fontos forrásai a reformáció és a katolikus megújulás koráról. Erdély egyháztörténetéről ebből a korból kevés hiteles adatunk maradt, és ezek a vatikáni források egy-egy apró utalása egész történetírói koncepciókat dönthet romba. A korszak kutatói számára közreadott forrásokból válogatott 76 levelet, amely egészen új információkkal gazdagította Erdély koraújkori egyháztörténetéről alkotott eddigi képünket. A gimnáziumalapító Modestus a Roma A római provincia egyik kiválósága MODESTUS A ROMA 284 , aki három évtized alatt háromszor járt Magyarországon. Eveket töltött Erdélyben mint missziófőnök és őr. A háború és pestis mindig megzavarta. Számunkra több szempontból is nagy jelentőségű az a levele, amelyet 1649. június 18-án Mikházáról küldött főtisztelendő Dionisio Masarionak, a Hitterjesztési TÓTH István György: Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről ( 1617. széizad). Budapest, 2004. 11. A kötetben közreadott, a római levéltárakban feltárt misszionáriuslevelek kritikai kiadásban, bővebb jegyzetanyaggal a Litterae missionariorum de Hungária et Transivania 1572-1717 című, háromkötetes forráskiadványban az eredeti szövegükkel, olasz nyelven is olvashatók. Modestus a Roma (fi687) olasz obszerváns ferences szerzetes a rend római provinciájából, lektor, rendi hitszónok. 1643-ban a már említett Fulgenzio da Jesi kísérőjeként érkezett magyarországi és erdélyi misszióba. Gyöngyösről a háború és pestis miatt visszatért Rómába. Fulgenzio halála után 1647-ben Erdélybe jött mint vizitátor, misszióprefektus és őr, de őt is bizalmatlanul fogadták a bosnyák és magyar ferencesek. Egy ideig Szárhegyen tartózkodott, majd Kisvárdán alapított missziót. 1649-ben meglátogatta Csíksomlyót és Mikházát. A Hittani Kongregáció 1665-ben ismét Erdélybe küldte, hogy békét teremtsen a magyar és a bosnyák ferencesek között. Ekkor őt és kíséretét a mikházi bosnyák szerzetesek fogságba vetették. A katolikus urak segítségével 1666. augusztus 6-án katonai erővel foglalták el a bosnyákok mikházi kolostorát, megtörve az ellenállást. Megválasztották erdélyi kusztosznak. Miután békét teremtett, visszatért Rómába. 1667-ben és 1669-ben tartott rendi nagykáptalanon az erdélyi ferences kusztódia küldötteként vett részt. Vö. TÓTH István György: i. m. 359.
