Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

vetélte tőlük, hogy legyenek szerzetessé. Az egyik nem volt hajlandó, erre a püspök magából kikelve elkergette: „Menj, keress magadnak feleséget". 88 Bocskai István uralma kezdetén, önhatalmúlag kitiltja a jezsuitákat, elveszi a székesegyházat, és ellenszenvvel viseltetik a katolikusok iránt. Egyes város­okból kitiltja a katolikus papokat. Váradi János Báthory Endrétől kapott salvus conductussml a zsebében (oltalomlevél) végigmissziózza a Székelyföldet és a moldvai magyar falvakat. 89 Bocskai utóda, Rákóczi Zsigmond csak annyit tesz a katolikusok felé, hogy a ferencesek szerzett jogait elismeri. Mentegető leve­lében elismeri, hogy minden eltiltás a katolikus hit ellenségeinek kérésére tör­tént. 90 Báthori Gábor (1608-1613) fejedelem színleg katolikusnak mutatta magát. Előre megegyezett a hajdúkkal, hogy ha beviszik az Erdélyi Fejedelemségbe, akkor ő Nagy András hajdúkapitányt Erdély második emberévé teszi, a kálvi­nista vallást támogatja, a többit kiirtja. 91 A bécsi udvar felé az ellenkezőjét ígérte. Az ország előkelőivel a hajdúk ellen szervezendő védekezésről tárgyalt. Egyszerre alkudozott a császárral és kereste a törökök kegyét. Mihelyt fejede­lem lett, nyilvánvalóvá vált mindenféle kétszínűsége. Nem rendelkezett ural­kodói erényekkel. Kicsapongó természete és a valóság nem ismerése vezetett bukásához. Tanácsosai azt tárták eléje, amit ő hallani szeretett volna. 92 Erköl­csöt, törvényt, és tisztességet nem ismerő zsarnok lett csakhamar, ami nemcsak általános megbotránkozást, hanem elégedetlenséget is keltett. A családokat mindegyre meggyalázta, szeszélyessége miatt az ország belső békéje teljesen felfordult. Az általa üldözött, mellőzött főurak majdnem mind katolikusok voltak. 93 1610 márciusában összeesküvést szőttek ellene. Mihelyt ez kitudó­dott, Komis Boldizsár székely főkapitányt - akit Báthori férji becsületében megsértett - társaival együtt elfogatta és kivégeztette. Ezt követően került sor az 1610. március 25-i hírhedt besztercei országgyűlésre, amikor a rendek „úgy tapasztalták, hogy a katholikus papok is misceálták magukat e practicában és alattomban az foveálták", ezért a katolikusokat országosan megbüntették. Korlátozták a katolikus papok működését és kimondták, hogy senki szerzetes lábát Erdélybe be nem teheti. Megszüntették a szerzetesrendek klastromait és kollégiumait. A jezsuitákat kiüldözik, még a nemesek udvarában sem tartóz­SÁVAI János: Missziók... i. m. 231 BENEDEK Fidél: i. m. 294. VESZÉLY Károly: Erdélyi egyháztörténelmi adatok. Kolozsvár, 1860. 248. NEMERE István: Erdély története. 170 év krónikája, Debrecen, 2006. 55-58. KÖPECZI Béla: Erdély rövid története. Budapest, 1989. 270.; VESZÉLY Károly: i. m. 239.; SEBESTYÉN Mihály: Erdélyi fejedelmek. Marosvásárhely, 1993. 27. JANCSÓ Benedek: Erdély története. Cluj-Kolozsvár, 1931. 130.

Next

/
Oldalképek
Tartalom