Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

A ferencesek írják 1602-ben Rudolf császárnak kérő beadványukban, hogy személyzetben nem fogyatkoztak meg, még 12-en vannak a csíki kolostorban.

74 Basta Gyöt'gy alatt nemcsak Erdély, de Csík is a pusztulás szélére jutott 1602—1603-ig. Nagy ínség, pestis, éhség lépett fel. A lakosságnak alig fele maradt életben. A konfráterek száma 32-ről 18-ra apadt. Váradi János, a székelyek szónoka és somlyói gvárdián kiosztotta a kolostor készletét, ami még a fejedelmi adományból megmaradt. Éspedig amíg lisztjük tartott, naponta kétszer süttetett cipókat, osztott ki a kolostor kapujánál várakozó embereknek, elsősorban öregeknek és gyermekeknek.

75 Székely Mózes 1603 májusában Toldi István hadvezérét küldte be Csíkba, akik mindent feldúltak, a kolostor kirabolták, a szerzeteseket elverték és megkínozták.

76 Székely bukása után 1604-ben a csíki ferencesek visszakérik a királyi biztosoktól az egykori marosvásárhelyi és udvarhelyi ferences kolostorokat. Csak az udvarhelyit engedélyezték, ahová 1604. szeptember 24-én Kornis Boldizsár főkapitány vezette be a Csíksomlyóról jövő Lubeniczky erdélyi őrt a népes ferences családdal. György atya lett a főnök, vele négy rendi növendék és egy testvér.

77 1605-ben Csíksomlyóra visszatér Angyalosi Lajos

78 bakói gyóntató, Lubeniczky Valérián, Szederjesi Mihály. Ott van a két sziklaszilárd oszlop: Váradi János és Váradi Gáspár.

79 A csíksomlyói kolostorban van élet, de sorvasztása elkezdődött. Valamilyen oktatás folyik Csíksomlyón a vérzivataros évek után, mert Nagyboldogasszonyi István, erdélyi nemes ifjú, 1605. februárjában be tudott iratkozni az olmützi akadémiára.

80 Az ország fogságában A 16. században mindenkinek szabadságában állt, hogy a havasalföldi vagy a moldvai vajda szolgálatába álljon, és ha valaki valahonnan Székelyföldre akar jönni, az is szabad, erővel ki nem vethetik. Az első kivándorlási tilalmat a lécfalvi gyűlésen hozták 1600-ban: „soha senki a két Oláhországba fejedelem és ország híre nélkül szolgálni ki ne mehessen; ha ki elmenne, fejét és jószágát Formulárés könyv Csíksomlyó. In: BENEDEK Fidél: Csíksomlyó i. m. 271. LOSTEINER Lénárt: Descriptio. In: BENEDEK Fidél: i, m. 283. BENEDEK Fidél: i. m. 288. BENEDEK Fidél: Csíksomlyó... i. m. 286. MCSMO I. 779. BENEDEK Fidél: i. m. 294.; SAVAI János: A csíksomlyói... i. m. 23. SZABÓ Miklós: A csíkszékiek... i. m. 57.