Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

jezve, és amely könyvekben, kelyhekben, más egyházi ruhákban, valamint egyéb istentisztelet végzéséhez és szolgálatához való dolgokban fölötte szűkölködik. Mindazon bűnbánók részére, akik Sarlós Boldogasszony előestéjétől másnapig ájtatosan meglátogatják, szentgyónás végeznek és adakoznak a templom javára, a rájuk szabott vezeklésből hét esztendőt elenged.

7 A templom és kolostor 1448-ra elkészült. Ezt örökítették meg a templom nyugati bejárata feletti nagyméretű kép alatt, gót betűkkel bevésett latin felirattal: „In honorem Domini nostri Jesu Christi. MCCCCXXXXVIII" } Az első csíksomlyói szerzetházat borona-fenyőből építették. Egyszárnyú, középfolyosós, kétsoros lakosztályos épület volt, cellákkal, termekkel és megfelelő műhelyekkel. A konvent (12 szerzetes) tagok napi élete ütemes menetben folyt le. Pontos napirend szabályozta óráról órára. A lelki, szellemi képzés mellett megvolt az ideje a fizikai munkának is. A rendház mellett veteményes, gyümölcsös, gyógynövényes kertet alakítottak ki, ahol a napi programnak megfelelően tevékenykedtek. A sekrestyés, kertész testvéren kívül a ház szükségletét szolgáló foglalkozások is helyet kaptak: ács (építész), képíró, faragó, szabó, orvos, később posztókészítő, nyomdász stb.

9 A papok és a jelöltek naponta a terciáig (de. 9 óra) olvasással, írással foglalkoztak. A konstitúciót mindenkinek tudnia kellett, ezért gyakran felolvasták.

10 Csíksomlyón megtelepedett szerzetesekre az oktatáson kívül óriási munka hárult. A csíki és távoli falvakra kiterjedő lelkipásztori munka vette igénybe, s így az oktatás terén szükségessé vált a kisegítő világi magiszterek alkalmazása. Ezen magiszterek a kolostorban laktak, akik közül többen a rendbe is beléptek.

11 A rend tagjainak a szentszéktől nyert joga és megbízatása elsősorban a lelkipásztorságra vonatkozott, mindazonáltal a népoktatást is tevékenységi körükbe vonták. Kiváló gondot fordítottak a szerzetes házaik mellé felállított iskolák fejlesztésére. Már letelepedésüktől kezdve alsó és középszintű oktatás folyt, hogy a szerzetesi élethivatásra vállalkozókat kellően ki tudják képezni. Az esztergomi és budai központi papnevelőbe, főiskolába (stúdium generale) válogatott és alkalmas ifjakat küldtek. Az átlag-többit a vidéki szerzetesházakban képezték ki, de mindig képesített tanárok (lector) vezetésével. Az erdélyi GYÖRGY József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Cluj-Kolozsvár, 1930. 653-654. 8 LOSTEINER Leonard: Descriptio. 110., 145. In: BENEDEK Fidél: Ferences kolostorok és templomok. II. Csíkszereda, 2008. 52. 9 BENEDEK Fidél: i. m. 55-56., 62-63. 10 Uő i. m. 78-79. 11 BANDI Vazul: A csíksomlyói róm. kath. főgymnasium története. In: A csíksomlyói róm. kath. Főgymnasium értesítője az 1885-86. tanévről. 2.