Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Elemi oktatás Csíkszékben 1571-1800.1. rész

Teljességgel leértékelődik az elemi oktatás története, pedig állíthatjuk, miszerint e tekintetben érvényes az a régen elhangzott igazság: nehezebb a kisgyermeknek megtanulni járni, mint a felnőtt embernek mérföldeket gyalogolni. Az elemi oktatás egyik legfőbb célja volt és marad: az olvasás, az írás elsajátíttatása az apróságokkal. Az olvasás-írás megtanulása küszöb. Soha nem képezett könnyen átléphető akadályt a kisiskolások többsége számára. A gyakorlat, a tapasztalat mind a letűnt századokban, mind a jelenkorban ezt elégségesen igazolja. 1. Az első híradások a csíkszéki kisiskolák létéről OLÁH Miklós esztergomi érsek vezetésével 1560-ban ülésező nagyszombati katolikus zsinat külön kitért a kisiskolák, az elemi iskolák létesítésének a szükségére, működésére, feladataira. Elrendelte, hogy minden plébánia alkalmazzon tanítót, akinek pedig feladatává tette: tanítsa meg a gyermekeknek az olvasást, a templomi szolgálat, mise alatt elhangzó egyházi énekeket. A nevelők ugyanakkor értsenek az írás mesterségéhez, hogy a jó tudományokra oktathassák azokat, akik alkalmasak az ilyen tanulmányokra. Abban az időben az írás mesterségét külön, önálló tudományként kezelték. Az oktatói mesterséghez hozzászámították a tanítók képzett, tanult voltát, és erkölcsös életét, hogy a kicsiknek példaképül szolgálhassanak. Az iskolai évek során a tanulók ne csupán ismeretekre tegyenek szert, hanem felnőttként váljanak becsületes emberekké. Legyenek a hitben szilárdak, elöljáróiknak engedelmes alattvalóik. Tudatosuljon bennük az a valós társadalmi helyzet, állapot, amelybe beleszülettek, s amelyen nincs hatalmuk változtatni. Az egyház igényelte a tanítótól, hogy alapos vallási-erkölcsi nevelésben részesítse a növendékeit. Az olvasástanítás során mindvégig a katekizmus megismerésének, tanulmányozásának fő szerepet szántak.

1 A korábbi csíkszéki plébániai iskolák létéről, működéséről konkrét adatunk nincsen. Ezekről szóló, közvetett utalásnak vehetjük, amidőn Miklós erdélyi püspök 1503-ban vikáriusának kötelességévé teszi, hogy a székelyföldi plébánosok és skolasztikusok javadalmazására gondot viseljen. Az oktatás megszervezése, felügyelete akkor, és később is, az egyház hatáskörébe tartozott.

2 MÉSZÁROS István: Népoktatásunk 1553-1777 között. Budapest, 1972. 42^13, 55. A katekizmus egyben ábécéskönyv is volt. SlPOS Gábor: Marosszéki népoktatás a XV. századtól 1848-ig. Művelődéstörténeti Tanulmányok. Bukarest, 1980. 107-136; Székely Oklevéltár. III. Kolozsvár, 1890. (Továbbiakban: SzOkl.) 153. (1503)