Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MUCKENHAUPT ERZSÉBET: A Csíki Székely Múzeum Régi Magyar Könyvtára. I. Az ősnyomtatványok és a 16. századi nyomtatványok katalógusa

századra nyúlik vissza. A rend feloszlatása után (1951) a könyvtár Csíksomlyón, a kolostorban maradt, majd 1961 nyarán szállították át a Csíkszeredai Múzeumba.

2 Régi állományáról a 18. századi kolostori összeírásokból szerezhetünk tudomást. Az 1727. és 1734. évi legrégebbi fennmaradt leltárban Libri Hungarici communes címen 25 magyar könyvet vettek fel.

3 A kolostor magyar könyveinek szisztematikus feltárása a SZABÓ Károly és HELLEBRANT Árpád által készített Régi Magyar Könyvtár nemzeti bibliográfia kiadása alkalmával kezdődött.

4 Az RMK megjelenése után több könyvtár külön gyűjteménybe rendezte a régi magyar könyveket. Ezek jegyzékét még a kisebb gyűjtemények is nyomtatott katalógusban adták közre.

5 Csíksomlyón GLÓSZ Miksa

6 tanár, a gimnázium tudós könyvtárosa, LÁSZLÓ Polykarp

7 tartományfőnök megbízásából elkészítette a ferences könyvtár ma is tanulmányozható cédulakatalógusát. Ezzel a munkával párhuzamosan összeállította és 1884-ben kinyomtatta a somlyói tipográfiában megjelent kiadványok jegyzékét,

8 majd 1885-ben a ferencesek bibliotékájában található régi magyar könyveket adta közre. Az utóbbi 48 1537-1710 közötti nyomtatványt tartalmaz, és minden 2 MUCKENHAUPT 1999. 11-14. 3 Inventarium rerum et supellectilium Venerabilis Conventus Csikiensis ad B. V. Visitantem noviter inchoatum sub guardianatu P. Fratris Stephani Bartalis Anno Domini 1734 a die prima Januariï. ff. 8-9. CsSzM, Ltsz. 4174. 4 A csíksomlyói ferences könyvtár 6 művel szerepel az RMK I—

III. kötetében: RMK I 204 = RMK II 178 (= RMNy 528), RMK II 1376, 1419, RMK III 101, 174, 320 (= RMNy 20). A múzeum levéltári gyűjteményében olvasható HELLEBRANT Árpád 1891. és 1894. évi majdnem azonos tartalmú, a somlyói zárdához címzett két levele, amelyben kéri tanulmányozásra a kolostor könyvtárában található és Velencében Joannes Paep budai könyvárus költségén 1501-ben kiadott Obsequiale c. munkát (RMK III 101 = RMK III. Pótlások 5. Függelék 14.). CsSzM levéltári gyűjteménye, 447. sz. Lásd a levelek teljes szövegét a tanulmány végén, a Függelékben. 5 RMNy I. Történeti bevezetés 9-12. 6 GLÓSZ Miksa (1845-1907) író, tanár és könyvtáros a szepes megyei Tamásfalván született. Középiskolai tanulmányait Lőcsén, Nagyváradon és Besztercebányán végezte, majd Budapesten jogot és bölcsészetet tanult. 1874-ben Nagyszebenben, 1875-től pedig Csíksomlyón vállalt tanári állást. Korszerűsítette a gimnázium könyvtárát, kisebb írásokat, elbeszéléseket, novellákat közölt különböző erdélyi folyóiratokban és a csíkszeredai Csíki Lapokban (SziNNYEl III. 1240.; ANTAL 117.) 7 GYÖRGY 541, 680. sz. 8 GLÓSZ 1884.