Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „A nagy szeretet nagy fájdalmat kíván!" Amor, Dolor és más allegorikus személyek szerepe a csíksomlyói misztériumdrámákban

Az Amor Divinus és a Dolor fellépései Csíksomlyón A már mottójában („O, vos omnes, qui transitis per viam...") is a fájdalom tengerére utaló 1734-es misztériumdráma

7 egy csodálatosan szép és megragadó certamennel zárul, amelyben Amor és Dolor

8 vitatkozik. (A certamen szövegét kritikai kiadás szerint a Függelékben közöljük.) Az Amor és Dolor vitáját megelőző rendezői utasításból kiderül, hogy egy festett feszületet bocsátottak alá a színpadra, és e két allegorikus figura a kereszt mellett állt. Dolor mindvégig kérdez, hogy Krisztus miért szenved, miért engedte Júdás árulását, miért maradt egyedül, miért hajtotta le fejét, mi miatt ostoroztatott meg és nyittatott meg oldala, és végül hogy ki miatt szenved. Amor válaszaiból kiderül, hogy Krisztus a bűn mocskának lemosásáért, az emberiség megváltásáért szenvedett annyit. Azért fogadtatott meg, hogy az embert ne fogja a Sátán, és azért maradt egyedül, hogy az emberrel élhessen a világ végéig. Az ostorozás az emberek csapásaitól véd, a töviskorona pedig a mennyben elnyerhető dicsőséges korona előképe. Amor elmondja, hogy Krisztust azért feszítették két lator között keresztre, hogy az ember is így emeltessen fel Isten országába. Végül kiderül, hogy nem Ádám, nem Éva, nem Annás, nem Júdás, nem Caiphas [Kaifás], nem Pilátus, nem Heródes és nem is a Sátán cselvetései miatt szenved Krisztus, hanem „csupán" az emberek iránti végtelen szeretetből! Ezzel a certamennel oldotta fel a dráma írója, a ferencrendi DONÁT Bálint (1706-1774)

9 azt a sok szenvedést, amiről ebben a darabban Krisztus, József KEDVES Csaba (szerk.): School and dieatre in the Past and Nowadays - Az iskolai színjátszás múltja és jelene. Academia Ludi et Artis, Miskolc, 2002. CD-ROM. 7 1734. április 23. Nagypéntek: „Actio parascevica alta." A darab kézirata: Liber exhibens Actiones parascevicas... i. m. 1114. 927-960. A drámát ismerteti: DEMETER Júlia: Nincsen fájdalom, mint az én fájdcdmam... A Csíksomlyón 1734. április 23-án, nagypénteken előadott passiójáték. In Új forrás. Irodalom, művészet, társadalomtudomány. XXXVI. (2004). 9. sz. 103-107. 8 Tanulmányunk során a szerepneveket az adott dráma helyesírásának megfelelően közöljük. 9 DONÁT (LÁSZLÓ) Bálint Csíkszentkirályon született 1706-ban. A ferences ruhába 1725. augusztus 23-án öltözött be. Pappá szentelték 1730. április 11-én. 1734-ben a szenvedéstörténeti misztériumjátékot előadó osztály tanára volt Csíksomlyón. 1735-ben Királyhalmán - Kőhalom filiájában - gróf Kornis István főispán házi káplánja volt, majd 1738-ban Nagyernyén Kun Zsigmond királyi főjegyzőnél látta el ugyanezt a feladatot. 1737-ben Segesváron, 1739-ben pedig Désen volt házfőnök. Életének további állomáshelyei az alábbiak voltak: 1741—43 között Csíksomlyó, 1743-45 között Kolozsvár, 1745^16 között Mikháza (házfőnök), 1746-48 között Szászsebes (házfőnök), 1748-51 között Kolozsvár, 1751-53 között