Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - KOCSIS LAJOS: Csíkszék katonai sérelmei az 1841-1843. évi országgyűlésen

katonáskodással kapcsolatos feladatai (határőrzés, ordonánc szolgálat, postai szolgálat, tiszti szállások építése, stb.) voltak, sőt a parancsnokság szabályozta magánéletüket is. Az előbbiek rövid felsorolása után (ezek mindenki számára ismertek voltak), Mikó csak utóbbiakkal foglalkozott részletesen. A határőrség felállítása az oktatásügy területén is éreztette hatását. A katonacsaládok tiszti engedély nélkül ugyanis, nem adhatták gyerekeiket az ezred területin kívül iskolába. Mivel a csíki fiatalok számára a határőri szolgálat alóli menekülés szinte egyetlen útja a továbbtanulás volt, a parancsnokság mindent megtett, hogy a felsőbb iskolába vagy külföldi egyetemekre való beiratkozásukat meghiúsítsa. Az innen származó állandó erőszakoskodások végig kísérték a határőrség egész történetét, így nem véletlen, hogy a csíkiak egyik fő sérelmét képezték az 184l-l843-as országgyűlésen is. A tanulás ilyen mértékű akadályozása miatt elszenvedett jogsérelem súlyosságát, a székely küldöttek, többnyire a határőr és a jobbágy fiatalok tanulási lehetőségeinek összehasonlításával szemléltetették. Ez alól nem volt kivétel Mikó Mihály sem „És ezen tekintetben nem szerencsésebb-e sorsa a jobbágynak? Nem alább van-e süllyesztve a székely nemesnek sorsa, azon jobbágyénál, kit az alkotmány sánczain kívül helyezze mostoha sorsa?" - tette fel a kérdést Csíkszék követe.

12 Az iskoláztatást vizsgálva mindenképpen igaza volt, hiszen a földesúr jobbágya gyermekeit nem tilthatta el az iskola látogatásától, míg a „székely ifjúnak el kell nyomni a tanulás iránti vágyat magában, ha a katonai kormány szabadságot nem ád". A tarthatatlan helyzet bizonyítására Mikó egy 1841-ben megtörtént esetet hozott fel, amikor a csíksomlyói iskola egyik tanulóját erőszakkal felfegyverezték.

13 A parancsnokság azonban nemcsak a továbbtanulás lehetőségét igyekezett megakadályozni. Azok a határőr fiatalok, akik a katonai elöljáróság hozzájárulásával felsőbb iskolát végezhettek, kizárólag csak tisztjeik jóváhagyásával tölthettek be polgári hivatalt. Ezt az állandó jogsérelmet természetesen most is szóvá tette Csíkszék követe, aki kifogásolta, hogy a katonáskodó székely ezúttal sem élhet törvényes jogával, hiszen amellett, hogy a hivatal elfoglalásához a parancsnokság engedélyére volt szükség, ezt a legtöbb esetben megtagadták. Példaként András Gergely, kászonszéki táblabíró 12 Beszédtár 1841/2. 359. 13 Bár Mikó részleteket nem közöl, mivel az iskola mindent megtett diákja visszaszerzéséért ez a történet viszonylag ismert. Az erőfeszítések ellenére (az erdélyi püspöktől, majd a Guberniumtól kértek segítséget) az első gyalog határőrezred 5. századához besorozott csíktaplocai Gergely Jánost nem mentették fel a katonai szolgálat alól. BANDI Vazul: A Csiksomlyói Rom. Kath. Főgymnasium története. In: A Csiksomlyói Rom. Kath. Főgymnasium értesítője az 1895-96. tanévről. Közli BANDI Vazul igazgató. Csíkszereda, 1896. 137-139.