Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - GIDÓ CSABA: A vasút szerepe Csíkszereda város fejlődésében a 19-20. század fordulóján

pedig sok esetben nem érte el a földterület tényleges értékét és a földfoglalás, illetve a pénz kifizetése közt sok idő telte el a magánszemélyek kárára. A helyi közigazgatás pedig nem mindig tudta eredményesen követni a vasútépítkezések menetét, ezért az ott elkövetett visszaéléseket néha későn reagálta le, ez által tekintélye is sérült és a vasút nemcsak a megváltó közlekedési eszközként, hanem egy erőszakosan behatoló eszközként is megjelent a lakosság tudatában. A vasútállomást a törvényhatósági úttal összekötő utak kiépítése helységenként változott, egyes helyeken a MÁV, más helyeken a törvényhatóság, vármegye feladata vagy közös ügye volt annak kiépítése és fenntartása. Bükszád esetében az út kiépítésének és fenntartásának feladatkörébe bevonták a Mikes-féle üveggyár tulajdonosait. Tusnádfürdő esetében a fürdő szövetkezetet.

6 Csíkszereda város pedig vállalta, hogy kiépíti mind a Borvíz útba, mind a Temető útba való beágazásig a hozzájáró szakaszt. Az utóbbi esetében saját költségén az útszakaszt kőalappal, kavicsolással és szükséges müépítményekkel látja el, és ahol lehetséges 8 méter szélességgel építi ki és tartja jó karban.

7 A vasút megnyitása után azonban számos panasz merült fel az állomáshoz vezető út állapota miatt. Esős időben a nagy sár miatt alig lehetett közlekedni, az állomásra tartó, vagy érkező utasokat pedig az esti órában semmilyen világítás nem fogadta. A helyi lap, a Csíki Lapok, kérte a tanácsot, hogy a temető utcát tegye járhatóvá és lámpaoszlopokkal lássa el. A Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda közti vasútvonal építése 1896 őszén már a végéhez közeledett, ekkor mind az építkezési vállalkozók, mind a vármegye vezető testülete kérte a kormányt a vasútvonal mielőbbi megnyitására. A vasútvonal mentén azonban még számos építkezési művelet zajlott: A vasúti állomásokat lakhatóvá kellett tenni, fel kellett szerelni megfelelő vasúti eszközökkel. Másrészt a MÁV-nak nem volt érdeke téli időszakban nyitni meg a vasútvonalat, mert az jelentősen emelte volna a költségeket, és az építkezési vállalatot díjazásban is kellett volna részesítse. 1897. március 29-30-án végre megtörtént a „székely vasút" első szakaszának műtanrendőri bejárása BARTHOS Károly miniszteri biztos vezetésével. A bizottságban képviseltette magát a vasúti és gőzhajózási felügyelőség, a posta és távírda igazgatóssága, a MÁV Igazgatóssága, a kolozsvári üzletveze6 Uo. 7 Uo. 8 Csíki Lapok, IX. (1897. május 12.) 19. sz.