Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DÓCZY ÖRS: Beavatás-történetek

A hajviselet törvény általi előírása a tógaviselet mellett a testközeliséget jelöli, mindkettőben a testhez köthető külső appartenens kódok nyilvánulnak meg. Ez a viselet kötelező volt minden erdélyi református kollégiumban tanuló deák­nak. A subscribálástól a záróvizsgáig tartó kötelező hajviselet, akármennyi 20 visszaélés is volt vele , ugyanúgy, mint a tógaviselet egy adott időszakra a deák testének kronotópikus jelenlétét fejezi ki, a református kollégium intéze­téhez, mint tárgyhoz való fizikai és szellemi tartozását. A hajviselet 1800-tól kötelezővé válik a külsős, extraneus deákok számára is, habituálisan is egy teret interferálnak a coetusb<m, diákközösségben lakókkal. A dupé kezdetben a gyalogos katonák hajviselete volt az osztrák hadsereg­ben, innen került át a katolikus majd a protestáns deáksághoz a scholákba. Az adminisztratív, militáris közegből átkerült a vallásos, iskolai közegbe is, ugyanaz a hajviselet egy más státust is jelöl: jelen vizsgálódásnál a református deákét, a subscribálással megkötött civil békés életét jelöli. előtt kalapjukat levéve, hajukat megsimították, s a fésűt visszatették a kalap fela­kasztott karimájába s úgy mentek be a házba. Elkezdődik pedig egyszer, hogy amely külső emberek pántlikába tekert hajat, azaz copfot viseltek, nagyobb kénye­lemért elől a fejük tetején tövig lenyíratták hajukat. Ezt dupénak nevezték. Ezt megszeretik a deákok is, és vagy haton 1792-ben, a nyári szünidőn dupét vágatnak, akik tehetősebb emberek gyermekei s bátrabbak voltak. Beállván a kollégiumi új esztendő, régi szokás szerint szeptember 21-én törvényt olvasnak, és akkor akik a dupét vágattak volt, mindeniket megbüntetik négy-négy forintig, talán azért, mivel ezt a dupévágást ezelőtt nem sokkal a katonák kezdették volt legelőbb, még pedig csak a gyalogok. Azonban a deákoknak megparancsoltatik, hogy hajukat megne­veljék." (KONCZ 1896, 2006.) „1800. máj. 15. Az ifjak közül soknak a haja betegség és más ok miatt elhullván, a rectorra bizatik, hogy megvizsgálás után a gyér haj levágását megengedje. Ki rectori engedély nélkül ezt tenné: büntetése házi arestom. 1801. a főkonsistorium a hajnyiratást megengedi, csak hogy visszaélés ne engedtessék az ifjaknak ebben is. E tekintetben tervkészítést határoz az elöljáróság." (KONCZ 1896, 2006.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom