Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DÓCZY ÖRS: Beavatás-történetek

korábbi állapotból egy más állapotba való átjutását jelképezi. A bacchikus, rendszerezetlen, tudatlan állapot egy elv- és tanszerű, vallásos térbe való jutást erdeményez. A confessionalis religio rendszerezettsége a káosz, a bacchikus önkívület ellenében. A marosvásárhelyi kollégium beléletéről szóló források arról értesítenek, hogy a subscribálást megelőző napon volt csak törvényes lehetőség a túlzott italozásra. A beavatás előtti nap a deákságra felkészülés lezárása, bachikus kiheverése. Az alapfokú osztályokat végzettek kényszerla­komákat kell hogy tartsanak a felsős deákok számára, ez a subscribálandóknak egy új státusba való belépésüket jelöli. A tudományok útján hosszabb utat be­járt deákok megvendégelése az ismeretek előtti tiszteletet fejezi ki. A kis deákokkal való visszaélések az isteni tudományra való felkészületlenséget tük­rözik vissza. Az italozás az első nyolc év nehéz vizsgáinak, a bölcsesség ke­serű gyökereinek keresése, plántálása, ízlelése volt. Az egy éjszakát tartó delírium periodizálja, interferálja az addigi és a subscribálással kezdődő életet. 9 A határt maga a subscribálás napja képezi, amikor a tanuló ellátja kézjegyével a subscriptionale protocollumot (subscriptionális jegyzőkönyvet). A depositio és a subscribálás közötti differencia specifikumát az adja, hogy Nagyenyeden a beavatás kettős, egy év választja el a két eseményt egymástól, míg Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron, a református kollégiumokban csak a subscribálás létezett. Subscribálás Egy processzus kezdetét jelenti a kollégiumba való bekerülés, a nyolc elemi osztály után sorra kerülő subscribálás, az iskola törvényeinek aláírása, kéz­jeggyel való ellátása. 10 „Ego Joannes Antal subscribo legibus lllustr. Coll. A kollégiumba visszatérőnek élete végéig tilos volt a túlzott alkoholfogyasztás. Bolyai Farkas említi egy jegyzetében, hány deákot és tanárt csaptak ki részeges­kedés miatt. (BF 22-es kézirat a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár refor­mátus kollégiumi állományában.) „A régibb rendszer szerént az alsóbb osztályok (I—VIII.) tantárgyainak bevégzése után midőn felsőbb tanpályára léptek az ifjak, külön vizsgát kellett kiállaniok. Es a kik ezen vizsgán képeseknek és éretteknek találtattak, nevüket beírták a kollégium anyakönyvébe s kézadásokkal kötelezték magokat az iskolai törvények megtar­tására. Ezen innepélyes eljárás examen rigorosum subscriptionis, röviden subscrip­tionak, magyarul fölvételi, fölavatási vizsgának, szigorlatnak neveztetett. Aki ezen vizsgát kiállotta, deák lett, 10 úr volt. Gyakorlatban volt ezen szokás 1884-ig, kivéve az ötvenes éveket, a rémuralom korszakát. Ekkor minden vizsga és innepélyesség nélkül vétettek és vitettek fel az ifjak a felsőbb tudományok hallgatására és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom