Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DÓCZY ÖRS: Beavatás-történetek

Az akadémiákra mehetés vizsgához volt kötve, s a vizsga eredményétől füg­gött az engedély arra is, hogy az illető akadémiai útjára s költségei fedezésére segélyt gyűjthessen a patrónusoknál, amint ezeket a következő consistorialis, a református főegyháztanács kuratóriumának rendeletei bizonyítják. " 1722. február 22. „Az akadémiákra menni akaró, a kurátorok, professzorok s más közelebb levő tudós belső személyek s az egész diákság jelenlétében in publico auditorio disputáljon et omni modo examináltassék, kiknek votumok szerint érdemesnek találtatván, az akadémiákra úgy extrahaljon asztán a curatorok és professzorok subscriptiojuk alatt commendatoriat magának, azt is pedig legelébb vigye tiszteletes püspök uramhoz, és ha Erdélyben akar ala­mizsnát kérni, adjon ő kegyelmének reversalist róla, hogy mind papságra cé­loz, nem külső hivatalra, mind pedig, hogy Erdélybe jő vissza szolgálatra, kü­lönben ha ezekről való attestatioja nem lesz t. püspök uramnak, senki is a pat­rónusok közül alamizsnáit az olyannak adni ne tartozzék." (42.)" 1756. május 16. „Szigorú rendeletet küld a consistorium a peregrinálni akarók vizsgájcit illetőleg az azoknak adandó bizonyítvány formuláre megkül­dése mellett, mert különben őfelsége nem fogja külföldre bocsátani, s ha emiatt „megkevesedik ezután a peregrinansok számok, Isten s e világ előtt kegyelme­tek ad számot, ha megszűkülnek ekklesióinkban az építhető emberek és a vak vezérek miatt a vezetendők is verembe esnek?' (131.) 1766. december 13. „Mind a három kollégiumban 4 rendeli a vizsgatartást a consistorium, s hogy a bizonyítvány ne patenter adassék, mint eddig, s ne is a vizsgát kiállott személynek, hanem pecsét alatt más canalison küldessék fel a consistoriumnak, a személyek megválasztása és útlevél-nyerés végett.' 1 '' (170.) 1772. szeptember 2. „Az academizans atyafiak is, mint a synodusokon a procedensek, consealtassanak kérdések és feleletek által; nem egy-két fertály­nyi idő alatt, hanem mindaddig, míglen az egész systema theologicumból: e história ecclesiastica, antiquitatibus haebreis, graecis, romanis, e philoso­phicis philologicis reliquisque pro candidato theologiae necessariis et in Schö­lls tradi solitis scientiis, magok profé ctusaiknak illendő jeleit adhatják." (205.) A zárójelbe tett számok a konszisztórium döntéseinek számát jelölik. Enyedi, kolozsvári és vásárhelyi. 1832-től fogva Székelyudvarhelyen is. (Utóbbi ekkor vált kollégiummá, 1832-ig a nagyenyedi kollégium particulája, leányiskolája volt, hasonlóan a marosvásárhelyi particulához, amely 1718-ban vált kollégiummá, miután egyesült a sárospatak-gyulafehérvári kollégiummal. Fontes Rerum Scho­lasticarum VIII. Székelyudvarhely református és katolikus diáksága 1670—1871. Bevezetővel közzéteszi ALBERT Dávid. Szeged, 2005.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom