Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - FARKAS IRÉN: Népi szerelmi ajándéktárgyak a Csíki Székely Múzeum fagyűjteményében

ben

25 Csíkban faragók, molnárok, ácsmesterek: Dánfalván Antal Mátyás, Kajtár Benedek opifex molitor, vágus; Madéfalván Márton János és Rapolt András, szintén faragók, vágusok; Csíktaplocán Szakács János, „faber serrarius", jobbágy; Várdotfalván Salamon Ferenc szabad székely, „faber lignarius"; Márton Gergely, András János faragómolnárok, akik a csíksomlyói ferenceseknek dolgoznak; Pálifalván Máthé János, molnár, jobbágy; Deinen Nagy István molnár, jobbágy, Borzsovában Benedek István, Falud János molnár, jobbágy; Fodor János , György János, Bentze János jobbágy- molnár; Madarason Lukács István, Molnár István vágus- molnár, Csíkrákoson Bács Mihály „faber lignarius molitor" szintén vágus, Szentmihályon Szatmári Ferenc „artifex manet", Csíkszentimrén Sebestyén János „arcularius", lófő, Fodor István szintén ács, szabad székely, Hunyadi László, molnár, jobbágy, Molnár István, molnár, zsellér. Csíkcsatószegen Varga István és Dávid molnár, jobbágy, Lázárfalván, Tódor György, molnár, jobbágy. Kászonimpéren Molnár Gergely és Váncsa István molnárok, jobbágyok, Keresztes Mihály szintén molnár, zsellér. A későbbi idők összeírásaiból, szám szerint több mester, név szerint kevesebb tűnik fel, de vizsgálódásunk szempontjából inkább az az 1785-86-os összeírásban a csíkcsomortányi jobbágyok vallomása a jellemző: „Ami eszközökkel ezen helységben élni szoktanak, azok mestereit egymás között könnyen feltalálhatjuk, úgymint paraszt munkákhoz valókat." A 19. század második felében a falvak egyházi anyakönyveinek, iskolai matrikuláinak bejegyzései szolgáltatnak szórványos adatokat.

26 Az általános faragó, faműves elnevezés melltett találkozunk egy jellegzetesebb adattal: a csíkmadarasi anyakönyv bejegyzése szerint, 1860-ban Ádám Antal orsócsináló. A 19. század utolsó évtizedeiben a Székelyföld felemeléséért történő mozgalmak, ismét a faragás fellendítéséért szorgoskodnak

27

, majd az első világháború után a megváltozott, körülmények hatására, a Csíkban élő értelmiségiek egyrésze, a székely népművészet túléléséért, megmaradásáért fáradozott.

28 Majd a K ALOT mozgalom keretében működő faragóiskolában újították fel a hagyományt. A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Testülete (népfőiskola). 1935-ben Szegeden szervezte két jezsuita szerzetes: Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm. Erdélyben több helyen alakult KALOT népfőiskola: Ákosfalva, Barátka, Kőrösfő, Magyarkapus, Makkfalva, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Szilágycseh és Halmos. Csíksomlyón a ferencesek és világi tanárok vezetésével 1940-44 között működött. Ennek keretében 1941-43 között szobrász-tanfo25 Az 1750-es összeírás. MOL, F. 50. Lásd forrásjegyzék. 27 VITOS 1894; T. NAGY 1902. 28 DOMOKOS PÁL Péter, VÁMSZER Géza, NAGY Imre, GÁL Ferenc és sokan mások.