Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - BALÁZSI DÉNES: A hozománylevél, perefernum készítésének hagyománya a Nyikómentén

bői") és a háztartásban használatos edények, evőkészletek stb. Ezeknek értékét beleszámolták a hozománylevél végösszegébe. Különösen érdekelt a székely ruha jelenléte a leltárban. Ezzel a megnevezéssel 1952-ben Szentléleken készült „Becsübizonyítvány-ban" találkoztam. A leltár 42. f. sz. alatt: székely ruha 1 rend 350 lei, majd az 50. f. sz. alatt 5 méter székely ruhának való 175 lei értékkel van felvéve. Vegyük időrendi sorban az Udvarhely környéki hozományleveleinket, és vizsgáljuk meg a leány magával hozott/kapott ruháit. 1879. Máréfalva: 10 db fersing; 8 db vereses szőttes; 10 db setét szőttes; 9 db előruha (kötény): 5 db szőr, 2 db szőttes, 2 db karton; 2 db lajbi (új, szőr); 2 db posztószoknya; visike (?): 2 db oleanz fekete, 2 db szőr, veres rozsdás, 1 db szürke, 1 db flâner; 1 db fekete selyem ruha virágos szélyű; posztóruha: 1 szürke rojtos, 1 kávészín, 1 veres kockás, 1 setét lila szén, mindegyik rojtos szélyű; szőr ruha: 1 kávészín, rózsás, 1 szürke szín, lilás, 1 fekete szín, rózsás; szőr ruha: 2 fekete földű, 3 kávészín, mind veres rózsás szélyűek, 1 tiszta fekete; 2 előruha, egy szoknya tisztességes állapotban és ahhoz való karton ruha; 2 pár jó csizma, 1 pár viselő csizma. Módos család lánya Tőzsér Ágnes, talán árva, mert az anya szerepel csak a bevezetőben, mint adományozó. A leltárban szereplő szőttesek a székely viselet erőteljes jelenlétét bizonyítják. 1892. Korond, 2 szerviz ruha, 8 rendbéli öltöző ruha és fejre való ruhák, 5 db kendő és ruha, 1 lajbi és 1 fejér fersing, 1 pár új csizma. Az itt felsoroltak után a székely viseletre nehezen lehet következtetni. 1897-ből való erdővidéki „nász-hozomány" nem tekinthető mindenben megfelelő összehasonlítási alapnak az Udvarhely környékiek számára, mert az egy magasabb társadalmi rétegű, anyagi és műveltségi szintű családnak a helyzetét tükrözi, de a hagyományhoz való ragaszkodást meg lehet állapítani a leltárból. A népi bútorok és ágyneműk mellett: 1 rend posztóruha, 4 rend szőttes ruha, 3 fehér szoknya három derékkal, 1 posztó felső, 2 posztó derék, 2 nagy posztókendő stb. A textíliák anyaga is abban az időben hagyományos: gyapjú, kender és gyapot. Ezek mellett a rang és a mód kifejezői abban az időben a szőr, a vadmon, a szatén, a gazmét, és a hárász anyagokból készült ruhák, vagy az olyan ruházati cikkek, mint: nyakkendő, kesztyű, strimfli és esernyő. Ezt a szintet csak ötven év múlva éri el egy székely parasztcsalád. Lásd az 1935-ös, 1952-es vagy az 1967-es keltezésű hozományleveleinket. 1905. Szentlélek: Két rend szőr gúnya, Egy rend szőttes gúnya, Három rend szőttes rokolya, Két rend szatin gúnya, Egy fejre való nagy kendő, Hat darab fejre való ruha. A szőttesek a székely ruha viseletére utalhatnak. 1913. Szentlélek: Tíz darab fersing (női felsőruha/köntös - Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV. Kötet, Kriterion, Bukarest, 1984. 72.), Egy kobát, Hat darab buluz, Négy darab fejkendő;