Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - BALÁZSI DÉNES: A hozománylevél, perefernum készítésének hagyománya a Nyikómentén

nos. Az előbbi szép, olvasható, míg az utóbbi egy gyakorlatlan kéz nehezen olvasható írása. Feltűnt a Részeg Rozália hozománylevelében a „8 drb férfi inges 4 drb lábravaló" (alsónadrág) beleltározása. Ezt a lány hozta a vőlegényének. A Leltár az ágyneműk értékelésével kezdődik (1-13), a ruhaneműekkel (14-23) és a lábbelikkel (24-27), majd a bútorokkal (28-36) folytatódik. Az ingatlanok (37-41) érték nélkül kerültek be a Leltárba. 1.7.23. „Leltár azon ingóságokról melyek Baricz Ilona férjhez menetelekor kapott illetve s. tulajdonát képezi..." Ez a hozománylevél Gyergyóalfaluban készült 1946. július 22-én. Átvevők, akik aláírják: Szenté Gyula (vőlegény) és Baricz Ilona (menyasszony). Tanúk: a falu segédjegyzője, Ambrus István, aki a lány rokona és Lackó János. A leltár lejegyzője Ambrus István volt, özv. Szenté Gyuláné vallomása szerint. Az 1-51. s. sz-ig bútort, női varrógépet, női ruhát, cipőt, ágyneműt, textíliákat és edényeket értékel. Tehát itt nincs szó marhákról és ingatlanokról. Nem áll módomban, hogy ezt egész Gyergyóra általánosítsam, viszont azt tudom, hogy a menyasszonyt az udvarhelyszéki Bogárfalvára hozták, ahol nem volt szokásban a földek adományozása lakodalomkor, az állatok adományozása is esetleges a szomszédos Szentléleken. Feltűnik, hogy az átadó szülők nevét nem tüntetik fel sem a bevezető, sem a záró részben. 1.8. A hozománylevél tartalmi része Magába foglalta „az ingóságok megnevezését", darabszámát, értékét az aktuális pénznemben, esetleg sorszámozást is. Külön leltári tételként szerepeltetik a jószágrészben kapott tehenet vagy annak az árát. Pl. Szenté Mózesné a Juliánná lányának „marha ára" címen 1700 leit adott (1923), Hajdó Erzsinek 1 db. tehenet adtak 2000 lei értékben (1935). Itt az átvevő vőlegény, Roth lózsef aláírása (és a család szóbeli emlékezete) arra enged következtetni, hogy más községbe (Csíkcsicsóba) vitték a lányt, és vagyoni kielégítést is kapott a családtól. A homoródújfalvi Egyed Eszter hozományába Balázsi János recsenyédi férjjelölt átvett egy db. négy éves, előhasú, borjúzó siementhali tehenet 4800 lei értékben (1935). Tíz udvarhelyi hozománylevél közül csak ebben a háromban találtuk ezt az adomány formát, a csíkiakban az adományozott földek is szerepelnek. 1.9. A népi bútorzat és textília változásai a hozománylevelek tükrében Általában a bútorok felsorolásával kezdődött a „becsár"-ak megállapítása. A bútor garnitúra 1905. és 1935. között nem mutat nagy változatosságot. Hozományleveleinkben 1905-től már kasztenek (a ládánál nagyobb térfogatú és fiókos kelengyetárolók) szerepelnek. Feltételezem, hogy ezek akkor jöttek be divatba. A festett padláda helyett kanapét adnak. Nincs külön szó a vetett