Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - BALÁZSI DÉNES: A hozománylevél, perefernum készítésének hagyománya a Nyikómentén

Csíkban is hosszú utat tett meg a szó a fogalom latin megjelölésétől a szép magyar névig. 1869-ben Madarason még Inventarium, majd 1929-ben Inventoriant (ékezettel!), Leltár lesz belőle 1935-ben Csíkkarcfalván, de 1941-ben még Perefernumlevél és 1946-ban Perefernális levél nevet viseli Csíkcsekefalván. 1967-nek kellett eljönnie, hogy megszülessen a néprajztudományban is elfogadott „hozománylevél" címzés Felcsíkban, Göröcsfalván. Ha nagyon erőltetném a fejlődési vonal kimutatását, akkor tévedhetnék, mert az Erdővidéken már 1897-ben Benedek jegyző úrék sikeresen magyarították szép magyarsággal a latin megnevezést „nász-hozományá"-ra. 1.7. A hozománylevelek elemzése időrendi és területi megjelenésük szerint (A hozománylevelek teljes szövegeit és közülük néhánynak a fényképét a dolgozat végén közlöm.) 1.7.1. Kiemelt cím nélkül, a dátum megjelöléssel kezdődik: „Folyó 1905...", helységnévvel folytatódik: „Szentléleki", a leány szülei: „Imre Antal és neje Tamás Trézia" azonosítása után megnevezi a leányukat: „Imre Mária", az írás elkészítésének alkalma, majd célja következik: „megyén férhez, hogy amit átal adnak azt megbecsülnök". (Bútor, ágynemű és női ruha szerepel a felsorolásban.) 1.7.2. „1913... Szentléleki Bíró Mihály (az anya nevét nem említi)... leánya Bíró Trézia megyén férhez hogy a miket által adott azt becsülnök meg" (bútor, ágynemű és női ruha) 1.7.3. „(Szenté) Juliannának kiállításba staférung" (A leány hozományában szerepel 1 db marha ára 1000 lei értékben, és külön felsorolja a leány saját keresetéből vásárolt ruháit és textíliáit. Ezen leltárt megelőzi egy „Egyezmény", amelyet hagyatéki okmánynak tekinthetünk, mert „Szenté Mózesné sz. Márton Anna a néhai Szenté Mózes hagyatékát élvezetileg átengedi a két leányának az alább megnevezett birtokokban..." - földterületek nagyság és határ szerint megnevezve - „... Szentléleken 1923 évi július lén") 1.7.4. „Jegyzék" - cím után figyelemre méltó szöveg következik, mintha az esküvő (a lakodalom) utáni eseményt rögzítenének: „Szenté Simonne, Benedek Márta ingóságai tárgyának megnevezése és becsértékéről". Már a férj utáni nevét használják az új asszonynak. Az aláírás is ezt támasztja alá: „Átvettük If). Szenté Simon és neje Benedek Martha". A záró formulában viszont megnevezik, hogy a „leírt ingó tárgyakat mint. .. menyasszonyi hozományt... vettük át..." (A visszaemlékezések és a hagyomány szerint a hozománylevél megírása általában a két család, a lányt elbocsátó és befogadó család egyezkedő kikérésekor szokott megtörténni, a lakodalom előtt). "Szentléleken 1927. év Julius hó 10-én".