Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - BALÁZSI DÉNES: A hozománylevél, perefernum készítésének hagyománya a Nyikómentén

1.4. A hozomány néprajztudományi meghatározása - „hozomány, allatura (lat.): általában minden (ingó vagy ingatlan) vagyon, amelyet a nő hoz a házasságba a könnyebb megélhetés érdekében. Feudális jogunk szerint csak az az ősi ingó jószág volt hozomány, amelyet a nő a fivéreivel vagy a szüleivel való osztozkodáskor kapott, vagy maga keresett és férjének átadott. Helyi formái, ill. nevei voltak: - kelengye (Kalotaszeg), parafernum (Székelyföld), menyasszonyi ágy vagy menyasszony ládája, - láda, tehát azok a tárgyak képezték a hozomány tárgyéit, amelyeket a menyasszony ezekben kapott, kiházasítás, stafírung stb. Kezdetben, néhol századunkig, nem az ágy tartozott a hozományhoz, hanem az ágynak nevezett ágynemű."

7 „A leány hozománya... talán, jelképes az, hogy a leány kelengyéje az, ami a lakást otthonossá teszi: bútor, ágynemű stb. ... Amikor a leány férjhez ment, leltárt készítettek a házasságba vitt ingóságokról. A leltárt vagy a menyasszony apja készítette, vagy egy írástudó rokont kért fel erre, és a vőlegény két tanú jelenlétében aláírta. Ez azért történt, hogy ha a házastársak a későbbiek során nem tudtak volna együtt élni, akkor becsületesen osztozzanak meg, illetve a váláskor a fiatalasszony visszakaphassa a házasságbavittértékeit."* - A perefernum szót népi-nemzeti Örökség/hagyomány ápolása értelemben használják ma is az Alsó-Nyikó mentiek, amikor a jeles kezdeményezést folytatják. A perefernum névvel az örökségbe kapott értékeink megőrzésére buzdítják a vidék ifjúságát. - „perefernum-vetélkedőt", honismereti versenyt rendeztek a Nyikó-menti Siménfalván H. Szabó Gyula helybeli tanár vezetésével a végzős VIII. osztályos tanulók részére 1976-ban.

9 1.5. A hozománylevél megírása A két család első döntéshozó találkozása alkalmával, kikéréskor történt a hozománylevél megírása. Az egyezséget rögzítő dokumentum magániratnak számított, amelyet az igényes szerkesztés hivatalos rangra is tudott emelni, adott esetben. Szentléleki mai gyakorlat az, hogy a lakodalmat (hivatalos állami és egyházi esküvőt) megelőző eljegyzéskor a közvetlen család tagjai: szülők és testvérek, valamint a meghívottak: édeskeresztszülők (akik a keresztvíz alá tartották), bérmakeresztszülők (akik majd a lakodalomban násznagyok lesznek) és az unokatestvérek (akik vőfélyek és koszorúslányok lesznek) vagy a legközelebbi 7 ORTUTAY Gyula (1979) (szerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. II. Akadémiai Kiadó, Budapest. 590. 8 NAGY Ödön (1993): Népi joghagyományok Havadon. In Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 4 sz. 22-23. 9 OLÁH István (1967): Ki volt Tiboldi Márton? In Hargita (megyei újság) IX. évf. 147. (2156) sz.