Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

KÖRNYEZETVÉDELEM - PÉTER PÁL: Agrár-környezetvédelem Hargita megyében

tatások hiányában nem tudjuk a pontos értékeket, azonban európai kuta­tások rávilágítanak, hogy a komplex tájszerkezet fajgazdagsága megenge­di, hogy egyes fajokra vagy élőhelyekre fókuszáló agrár-környezetvédelmi programokat dolgozzanak ki, míg az egyszerűbb (akár mezőgazdaságilag hasznosított) tájak esetén az alap-programok is elősegítik a biodiverzitás növekedését (TSCHARNTKE T. ET AL. 2005). 3. A gazdálkodás és vidékfejlesztés hagyományai és kihívásai Tipikusan hegyvidéki területnek mondhatjuk a megye nagy részét, a dél­nyugati rész (Udvarhelyszék) pedig inkább dombvidéki térség. Földrajzi hely­zete meghatározza a területhasználatot és a gazdálkodást, valamint a térség gazdasági fejlődésének kereteit egyaránt. A megye jelenlegi földhasználata (4. ábra) összehasonlítva a Központi régió vagy Románia földhasználatával azt támasztja alá, hogy a természetes és fél-természetes élőhelyek jóval nagyobb arányt képviselnek. fm im im 6m sm im im im m ESiJDuí HjrgjtiiiMgvê ht !j <jr.ni>;i( íkiíúrii 4. ábra. Földhasználat Hargita megyében, a Központi régióban és Romániában - 2003 (forrás: INS 2005, Hargita megyei Statisztikai Hivatal adattára) A gyep- és erdőterületek képviselik a legnagyobb biodiverzitású területeit Romániának, ez a két területhasználati kategória aránya pedig igen nagyon magas a megyében. A 2000. évi CORINE felszínborítási adatbázis szerint a megyében közel 200.000 hektár gyepterület található, míg a statisztikai adatok szerint a kaszálók és legelők összterülete több mint 260.000 hektár (5. ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom