Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

KÖRNYEZETVÉDELEM - PÉTER PÁL: Agrár-környezetvédelem Hargita megyében

Az egykori önfenntartó, a helyi természeti adottságokhoz alakult, azokra építő paraszti gazdálkodást tervszerű, iparosított és intenzív gazdálkodással igyekeztek felváltani. A szervezeti forma a családi gazdaság helyére lépő állami gazdaság vagy termelőszövetkezet lett. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy milyen lehetőségek vannak az elkövetkező időszakban a vidékfejlesztés alapját is képező gazdálkodás és a természetvédelem elveinek és gyakorlatának összehangolására, a fenntartható fejlődést elősegítő integrált megközelítés kidolgozásának. Bemutatjuk, hogy melyek az Európai Unió legfontosabb eszközei és politikái a természetvédelem és a vidékfejlesztés területén, illetve hogyan próbálják integrálni a két területet az agrár-környezetvédelmi programok segítségével. A természetvédelem és a vidékfejlesztés integrációja véleményünk szerint Románia EU-s csatlakozását követően megvalósíthatóvá válik, legfontosabb eszköze a tradícióra építő tájgazdálkodás és a 2007-2013. programozási időszakban gazdálkodóink számára megnyíló vidékfejlesztési, és ezen belül is elsősorban az agrár-környezetvédelmi kifizetések megszerzésére irányuló törekvések megvalósítása. Ezáltal a természetvédelmi szakemberek és a gazdálkodók a barikád ugyanazon oldalán állva kell küzdjenek a vidékfejlesztési támogatások megszerzésének biztosításáért, összehangolva a szakmai munkát, a gazdálkodás hagyományait és a természetvédelmi célokat (TEDERKO 2000). 1. Agrár-környezetvédelem az EU-ban Az Európai Közösség sokáig a mezőgazdaság strukturális problémáit támogatta (technikai modernizáció, foglalkoztatottság, piacvédelem), majd lassan a vidéki térségek népességcsökkenése és a túltermelés megállítása lett a cél, ugyanis a modernizáció és intenzifikáció túltermeléshez és a környezeti problémák megjelenéséhez vezetett (ÁNGYÁN ET AL. 2003). 1992 óta tovább folytatódott a KAP átalakítása (KONECNY 2004; ÁNGYÁN 2005), a legerősebb reform MacSherry mezőgazdasági biztos nevéhez fűződik, aki támogatta: - az exporttámogatások csökkentését, - az ártámogatások csökkentését a közvetlen támogatások rovására, - a kvótarendszer átalakítását, reformját, valamint - egy integrált vidékpolitika kidolgozását. Az európai agrárpolitika az elmúlt évtizedekben tehát egy pozitív visszacsatolású bűvös kör csapdájába esett, amelynek hatására a kilencvenes évek elején elkezdték a KAP-ot gyökeres átalakítani. Kezdetben a gazdálkodók a többlettermelésre voltak ösztönözve, hiszen a támogatásokat tonnánként a megtermelt mennyiség után kapták, amit aztán