Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

ÁLLATTAN - DEMETER LÁSZLÓ - MÉREY BALÁZS: Adatok A Hankó-tócsarák (Drepanosurus hankoi, Dudich 1927) elterjedéséről és ökológiájáról a Székelyföldön

nevű területen (SIM HON). 2005-ben ezen az élőhelyen március 25 és május 1 között figyeltük meg a fajt egy lecsapolt tócsában és a lecsapolóárokban. 2006-ban itt április 3. és 29. között figyeltük meg a fajt. 2005- ben Deine határában találtunk két új élőhelyet. Április 5-én a Torda völgyének alsó részén (DEL HAN) nagy, míg május 8-án a legfelső tócsában (DEL FEN) kis példányszámban. 2006-ban ezeken az élőhelyeken nem figyeltük meg a fajt. 2005 április 10-én a Rétyi Nyír két tavában figyeltük meg a fajt. 2006- ban április 16-24. között újabb élőhelyet találtunk Szentsimon határában, az ismerttől délre (SIM AT). Ebben az évben még négy új élőhelyet találtunk Csicsó és Deine között (CIC VU, CIC KIB, CIC SAN, CIC DEL). A fentieket összegezve, a Csíki-medencében eddig 12 (Szentsimon határában 2, Szentkirály határában 2, Csicsó és Deine határában 8), a Rétyi Nyírben 2 élőhelyét ismerjük. 2.3. Fenológia A Hankó-tócsarák a legkorábban megjelenő tócsarák a Csíki-medencében. Már március végén találtunk ivarérett példányokat (2003-ban). Az első nauplius lárvákat 2006-ban a csicsói területen március 27-én (kb. 1 mm testhossz), az első felnőtteket (>20 mm, érett petés nőstények is) április 21-én figyeltük meg. Április 27-én már legyengült, kovamoszatokkal megrakódott példányokat láttunk, május elejéig eltűntek a vizekből. Tehát az egyedfejlődés kevesebb, mint egy hónap alatt végbemehet, és élettartamuk kb. másfél hónap. A 2004-ben gyűjtött nőstények átlagos peteszáma 46,07±19,96 volt (n = 28). A Hankó-tócsrák leggyakrabban (9 esetben) a zöld tócsarákkal (Chirocephalus shadini) fordul elő együtt, mely a területen jóval gyakoribb, ritkábban a tavaszi pajzsosrákkal (Lepidurus apus) (6) és egy kagylós tócsarák fajjal (Eoleptestheria ticinensis) (3) (2. táblázat). A 2005-ös csapadékos nyarat követő tavasszal több élőhelyen csak kis egyedszámban jelent meg. 2.4. Élőhelyek A faj élőhelyei kis felszínű és sekély tócsák. Ez megfigyelhető a 6. ábrán is, ahol a Csicsó és Deine közötti területen minden potenciális élőhely fel vannak tüntetve. Itt a Hankó-rákos tócsák átlagos területe 552 m

2 (n = 6), a fajt nem tartalmazó tócsák átlagos területe 1085,2 m

2 (n = 19). A különbség statisztikailag szignifikáns (Mann-Whitney U-teszt, p = 0,02). Ugyenezen a területen a Hankó-rákos tócsák 2006 március 27 és május 19 közötti átlagos pH-ja 7,56 (6,3-8,6), konduktivitása 319,6 uS cm' volt (95697) (n = 30 mérési adat 7 tócsából), míg a fajt nem tartalmazó élőhelyek átlagos pH-ja 7,41 (6,3-8,82), konduktivitása 281,54 uS cm"

1 (45-456) volt (n = 13