Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - FERENCZI GÉZA: A moldvai (ősibb) csángókról
FEP • A magyarázat nyilván egyszerű: még mindig a kutatások és különösképpen a korai (régészeti, okleveles stb.) adatok elégtelensége. Az 1955-öt követő években, főleg Székelyudvarhely környékén végzett, FEy ' , RENczi Istvánnal közös terepbejárásaink és elsősorban ásatásaink (meg távolab. c L bi vidékeken is végzettirégé^geti kutatásaink) ered'frí^njfei "r¥regváltoztatták az ; ^ e Erdélyben birtokba vetefrekükíek kora középkori ma^Fríá^i^édelemről vallott eddigi felfogásokat, esciennek keretében (talán) ^'iWângoAP&ëûetérol mondhatókat is. (A továbbiakban a „csángó" szó alatt csak a hlSíavWMibb „csángókat" értem, a későbbi gyimesieket stb. nem számítom közéjük!) Azonban már most hangsúlyozón^ - elkerülendő az eddig más tárgykörrel kapcsolatbaá y ^f$lt'apasztalt rosszindulat^^ és -tájékoztatásokat -: nem cûlit$rfè$hépkeléseim helyességét^ jnmo^sz^ mindenképp^írfegváltoztathatókérií í^UMxkkV föltevéseimet fogalmazom meg. gen ^,. A korafezérJkb'bban erdőségek fedte Keleti-Kárpátok keleti lejtőitől a széletet fel"] 1 Sen h° m P°^£° Dnyeszterig meg a Dunáig, a hozzávetőleg 93.000 km területet felölelő Moldva hegyes-dombos nyugati része meg a többi meglehetősen sík tája évezredek óta a keletről (főképp Ázsia felől indult) és nyugat felé törő népek „fölvonulási területe" volt. Egy részük, köztük „utolsókként" a magyarok is, bejutva a Kárpát-medencébe, le is telepedett ott. A magyar állam időközbeni létrejötte megkövetelte az ország keleti határai védelmének megszervezését. Ez akadályozta meg a magyarok után nyugat felé igyekvő népek Kárpát-medencében való megtelepedését, bár betöréseiket végleg megállítania - pillanatnyilag - nem sikerült. A Magyar Királyság már kezdettől fogva igen szoros kapcsolatban állott a későbbi Moldvával, illetve Havaselvével. Kelet felől várható idegen népek támadásai vagy a magyar királyok dél felé irányuló hadjáratai tovább mélyítették ezeket a kapcsolatokat. Az írott források ritkasága ellenére is tudott a magyaroknak a 13. században Havaselve és Moldva területein már korábbtól való (birtokló) jelenléte. Az eddigi nyelvészeti, néprajzi adatainkat egészítik ki (s helyesbítik is!) a kelet-erdélyi, s mindenekelőtt a volt Udvarhelyszéken 1964-1975 között folytatott régészeti kutatások eredményei. Ezek értelmében Moldva magyarságának már a 13. század előtt le kellett telepednie a későbbi Román Fejedelemség eme tájain. II. A csángók kilétének és nevük eredetének a tisztázásához kissé távolabbról, és a tárgyhoz látszólag nem is tartozó, eddig nem ismert tényekből kell kiindulnom.
