Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

ÁLLATTAN - ALBERT CSILLA - SALAMON SZIDÓNIA - DARVAS LÓRÁNT - KOVÁCS JÁNOS -SALAMON ROZÁLIA - ALBERT BEÁTA - CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA - CSAPÓ JÁNOS: Egy magyarországi és egy erdélyi gyapjas mamut korának meghatározása az aminosavak racemizációja alapján

um-, valamint nehézfémsó-hidroxidokat szűréssel vagy ismételt centrifugálással különítettük el a szabad aminosavaktól. A hidroxidok eltávolítása után a pH-t azonnal 6 és 7 közé állítottuk be, majd az így kapott oldatot szárazra pároltuk liofilezéssel. A kapott anyag már készen áll a D- és L-aminosavak, valamint az izoleucin és a D-allo-izoleucin meghatározására. Az aminosavak analízise. Az izoleucin és a D-allo-izoleucin meghatározása INGOS AAA 400 típusú automatikus aminosav-analizátorral történt. Az aminosav enantiomereket o-ftálaldehiddel (OPA) és az optikailag aktív 2,3,4,6tetra-O-acetil-l-tio-ß-glükopiranoziddal történő származékképzés után fordított fázisú folyadékkromatográfiával határoztuk meg. A származékképzés során a reakció szobahőmérsékleten néhány perc alatt lejátszódik, és a kapott származékok igen stabilak. A képzett diasztereomerek szelektivitása - a lizin és az ornitin kivételével - különösen jónak mondható. A származékok fluoreszcenciás gerjesztési és emissziós maximuma 342 és 410 nm volt. A kimutathatóság határa az aminosavak többségére fluoreszcens detektor esetén 2 pmol, elektrokémiai detektor esetén pedig 1 pmol volt az aminosavak többségére. 1.2. Hitelesítő görbe a kormeghatározáshoz Az analitikai módszerek kiválasztása és kidolgozása, valamint a felmerülő hibák korrigálása után lehetett hozzáfogni a különböző régészeti leletek kormeghatározásához. Az aminosavak racemizációján alapuló módszernél különös tekintettel kell lenni a hőmérsékletre, azokra a hőmérsékleti viszonyokra, melyen a minta keresztülment az élő szervezet pusztulása után napjainkig. Mivel az évezredek alatt végbemenő hőmérsékleti változásokat, hőmérsékleti ingadozásokat csak közelítőleg ismerjük, csak becsülni tudjuk a racemizációs (ill. epimerizációs) folyamat során a reakció hőmérsékletét, annak pontos meghatározására (egyes szélsőséges viszonyoktól eltekintve, pl. az óceán mélye) nincs lehetőség. E tényből kiindulva kellett megoldást keresni arra, hogy az ismeretlen minta összetételét valamilyen módon egy más (abszolút) kormeghatározási módszerrel megismert korú minta összetételéhez lehessen hasonlítani, ügyelve arra, hogy az ismert és az ismeretlen korú minta lehetőleg azonos vagy igen hasonló előéletű legyen. A legfontosabb szempont az volt, hogy a minta milyen talajmélységből (hőmérséklet) és milyen talajtípusból (pH) került elő, hiszen a racemizációs folyamatokat elsősorban a hőmérséklet és a pH befolyásolja. Fentiek miatt Magyarország különböző múzeumaiból összegyűjtöttünk mintegy 150 db emberi csontmintát, melyeknek korát előzetesen radiokarbon módszerrel meghatározták. A mintegy 150 db, radiokarbon módszerrel már meghatározott korú csontmintából 24 analíziseinek eredményeit hat D- és Laminosavra az /. táblázat tartalmazza. Ez a hat aminosav felöleli azt a tarto-