Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
GEOLÓGIA - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA - PÉTER ÉVA - BERSZÁN JÓZSEF - JÁNOSI KINCSŐ: Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései
Valószínű, hogy itt a Dél-Hargita ezen a szakaszén a vulkáni kőzetek alatt a talapzatot képező flis kőzetek magasabban vannak mint az előbb ismertetett északi és központi részen s ebből származik a Na-Cl típusú víz, amely nem jellemző az andezitből fakadó vizekre. A Nagyjáhoros keleti oldalán kialakult meredek lejtőjű Bányászpatakban több ásványvízforrás található. Bányászpataknak az Oltba ömlésénél erős széndioxid feltörés figyelhető meg a folyó vizében. Alacsony vízállásnál valósággal forr az Olt vize. Ettől a szakasztól észak és dél fele is több változatos vegyi jellegű borvízforrás ismeretes: a Bányapataki (Ca-Na-HC0 3 ), Lúgfőző-tövi (Ca-Mg-Na-HC0 3-Cl), Koncsag (Ca-HC0 3-S0 4 ), a Kosztándi (Ca-Mg-HC0 3 ), Vasútihíd melletti borvíz (Ca-Mg-Na-HC0 3 ) és Béka vagy Ifjúsági (Ca-NaHCO-SOJ. 1.2. A Kászoni-medence ásványvizeinek osztályozása A Kászoni-medencében szénsavas, sós és kénhidrogénes ásványvizek fordulnak elé. A szénsavas vizek vagy borvizek a medence keleti részén húzódó törésvonal rendszer és a kréta valamint a paleogén flis rétegek egymásra tolódási síkjai mentén törnek a felszínre. A kénes vizek a medence keleti és nyugati hegyperemeiről lefutó patakok völgyeiben fordulnak elő. Északon az első borvíztelep a Fehérkői, amelynek közvetlen szomszédságában tört elő a kénes Fehérkői Szejke is, amely korábban ismert fürdőhely volt. A büdös forrás jelenleg be van temetve. A Fehérkői „ Szent István" forrás vizét a XIX. század vége felé kezdték (ZSIGMOND 1996) palackozni. Valamikor az elmúlt század közepén végérvényesen megszűnik a palackozása és csak a helyi lakosság használja. A fehérkői ásványvíz Ca-Mg-HC0 3 típusú. A Fehérkői borvíztől délre húzódó Répát-patak völgyében több borvízforrás ismeretes (Nagyborvíz vagy Répáti, Újfalvi, Sijedő, Kotlós borvíz és a Farkas-pataki borvíz). A tiszta Na-HC0 3 típusú Répáti borvizet már 1888-ban palackozták (VITOS 1894). A Répáti borvíz palackozását 1956-ban szüntetik be. A hajdanában messze földön híres forrás napjainkban elhanyagolt állapotban van. A Répát-patak középső szakászán található a kénes Szemvíz vagy Répáti Szejke forrás. A büdös vízben található, a kéntejtől fehéres-vöröses színezetű faleveleket, a helyi lakosság „ördögfülnek" nevezi. Ennél a forrásnál még él a pogány kori néphagyomány, „hogy zálogul rongyot kell hagyni, hogy az ember vagy állat szeme meggyógyuljon". A forrás fölé boruló ágakon színes rongyokat lenget a szél, amelyeket a veszély elhárítására aggattak fel a gyógyulni vágyók. Hasonló hagyomány él még, ismereteink szerint a torjai Szemvíz forrásnál az oroszhegyi Urus-kútnál, de ORBÁN Balázs említi a Bodok Szemvíz forrást is. KŐVÁRI László szerint, „A forrás mellett lévő bokrok be voltak terítve szemmosó lenrongyokkal."
