Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

GEOLÓGIA - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA - PÉTER ÉVA - BERSZÁN JÓZSEF - JÁNOSI KINCSŐ: Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései

mású C0

2 gáz kíséretében törtek fel. A verebesi téesz udvarán az 1950-es években, fúrás közben erőteljes gázkitörés következett be. A laza vulkáni homokból feltörő szénsavas ásványvíz és gáz lefojtása nagy nehézségekbe ütközött. Több szekér fával és szénával tömték be az egyre szélesedő fortyogó krátert. Betemették a falu központjában lévő Lobogó természeti ritkaságnak gázfeltörést is. Az Olt szabályozása következtében Verebes központjában elapadtak az artézi fúrások és csak a nagy mélységű ásott kutakban fordul elő borvíz. A falu nyugati részén, az Olt bal partján található a Na-Ca-Mg-HC0

3-Cl típusú Zsidó borvize, amelyet korábban palackoztak. Nagytusnádon a műút mellett 1957-ben feltárt artézi borvízforrás vize NaCa-HCO, típusú. A tiszta Na-Cl típus elterjedése Tusnád környékén foltos jellegű. Ebbe a csoportba tartozik az Alszegi borvíz és balinosi Sósborvíz. A Tusnádi-szoros bejáratánál, Újtusnádon a természetes borvízforrások mellett (Bátordi vagy Köpe, Matild, Közeppataki) 1956-ban négy hidrogeológiai fúrást mélyítettek le, amelyek közül az 14904 és a 14901-es langyos 22,5 °C-os ásványvizet hozott a felszínre. Ezeket a kutakat 1970-ben lecementálták és az épülő palackozó üzem részére újabb három (FI, F2, F3-ISPIF) fúrást mélyítettek le. Ezeknek az artézi kutaknak a vize Na-Mg-Ca-HC0

3 és Ca-Na-Mg-HC0

3-Cl típusú vizek csoportjába tartozik. 1999-ben a Tusnád palackozó üzem mellett fúrt 113 méter mély FH 35-ös kút vize Ca-Mg-HCO, típusú. Újtusnádon az Olt bal partján kihajtott IPEG fúrásból langyos Na-Ca-HC0

3 típusú ásványvizet hoztak a felszínre. A medence központi törésvonalától távolodva megváltozik a borvíz vegyi jellege is. Az Olt-szorosban kialakult Tusnádfürdőn feltörő borvizek két nagy csoportra oszthatók: az egyik az Olt bal partján, a Csornád lábánál törnek fel, míg a másik a Dél-Hargitához tartozó Piricske lejtőin fakadnak. Az utóbbi forrásokat a Dél-Hargita központi vonalán feltörő források keretében tárgyaljuk. Tusnádfürdő környékén a Csornád-hegység talapzatát képező flis rétegek közel vannak a felszínhez, ezért a források zöme (Ilona, Mikes Apor Veresvíz) sós, és a Na-Cl-HC0

3 típusú vizek csoportjába tartoznak. A Csornád-hegység észak-nyugati lábánál húzódó Nádasfürdő-Vargyas-patak-Tiszás (Veresvíz) törésvonal mentén feltörő nagy hozamú borvízforrások vizének vegyi típusát tanulmányozva megfigyelhető a mélységi flis rétegekből származó Na-Cl vizek keveredése, a laza vulkáni homokban kialakult Mg-HC0

3 és Ca-HC0

3 típusú vizekkel. Ennek eredménye a kevert típus, Na-Mg-HC0

3-Cl (Nádasi-borvíz, Pallók-borvize, Fekete Győri borvize Vargyasi borvizek) és a Na-Ca-Cl-HC0

3 típusú Ferencz Miklós borvize. A fürdőtelep déli részén a terasz alól fakadó ásványvizek a Na-Ca-HC0

3-Cl (Rudi-borvíz), Na-Ca-Cl-HC0

3 (Komlósároki borvíz, Gazdasági épületek mellett feltörő források), Na-Ca-Mg-HC0

3-Cl (Kígyóspataki borvíz) típusúak. Az Ördögliki borvizek, amelyek a Csornád