Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

GEOLÓGIA - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA - PÉTER ÉVA - BERSZÁN JÓZSEF - JÁNOSI KINCSŐ: Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései

szállítottak el. Verebesen a Mercur forrás (Zsidó borvize) vizét palackozták. A verebesi vasúti megálló szomszédságában raktár is épült a palackozott borvíz tárolására. A néphagyomány szerint a tusnádi Nádasfürdő területén feltörő nagy szénsavtartalmú források palackozására is tettek kísérletet, de az akkori vékonyfalu palackok nem bírták a nagy nyomást ezért a palackozás abba maradt. Az Alcsíki-medencét és a Középcsíki-medencét összekötő Zsögödi-szorostól délre Csíkszentkirály területén az Olt jobb partján kialakult hosszan elnyúló borvizes láp, a Borsáros területén és a falu több pontján kutakban és fúrásokban törnek fel a borvizek. Száraz mofettagáz előfordulás figyelhető meg a régi Népiskola pincéjében és az Olt árterén, amelyet csak nagy víz esetén lehet lokalizálni. A Borsárostól délre a Nagyos patak mentén is szénsavas a talaj- és rétegvíz. Ezt tárta fel több fúrás (Hargita Kraiten udvarán és az Olt árterén). A község területén az első kis mélységű (26-60 m) fúrásokat 1962-ben kezdték lemélyíteni (FI, F2, F3A, F3B, F4, F5, F5A - IMFBRM). 1965-ben mélyítették le az 1200,14 m mélységű hidrogeológia fúrást, amely 6 l/s hozammal működött. Ismertek még a Fl-ISCH, FI, és F2 ISPIF fúrás valamint az 1973-ban kivitelezett FI és FII ISP1F hidrogeológiai fúrások. A régi fúrásokat lecementálták, hogy ne befolyásolják negatívan az újabb, kitermelés alatt álló kutak vízhozamát. Az elmúlt években mélyítették le a FH1 (Kenderes) és az FI, F2 SNAM hidrogeológiai fúrásokat, amelyeket a Hargita Gyöngye palackozó üzem hasznosít. A Hargita Kraiten az F8 kút vízét palackozza. A csíkszentkirályi ásványvizek enyhén termális jellegűek, 16-22 °C (4431 IFLGS) és a Ca-Mg-Na-HC0

3 típusú vizek csoportjába tartoznak. Hasonló típusú a csíkszentimrei borvízforrás is. A Bors forrás vize Na-Ca-Mg-HC0

3-Cl jellegű. Ez a kevert víztípus a felszínhez közel lévő flis rétegekből álló medencetalapzattal hozható kapcsolatba. Csíkszentimre keleti részén a Geolex által 200 m-re lemélyített FH 13-as hidrogeológiai fúrásból szénsavas ásványvíz tört fel. A medence központi részén, Csíkszentsimon és Csatószeg térségében kevés ásványvízforrás van, a Borréti, a Hevederfenyei és a Lucsi. Csíkszentsimon határában több mint húsz kis mélységű fúrás ismeretes, amelyek különböző mélységből, alacsony ásványi sót tartalmazó édesvizet hoznak a felszínre. A mélyebben húzódó rétegek vizének nagyobb a szénsavtartalma. Jellemző a keveredés is. Az Olt jobb partján található Lucsi és a Hevederfenyei források vize azonos típushoz tartozik, Na-MgCa-HC0

3-Cl. A Borréti borvízforrás az Olt bal oldalán fakad, vize Ca-Mg-HC0

3 típusú. A csatószegi borvizek (Csatószegi borvíz, Sölön feredeje) szintén Ca-MgHC0

3 típusúak. Verebes-Tusnád térségében megváltozik a borvizek vegyi jellege. Jellemzőek a kevert víztípusok Verebes központi zónájában a borvizek Ca-Na-MgHC0

3-C1 típusúak.. Ezek a kis mélységű fúrásokkal feltárt borvizek nagy nyo-