Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

GEOLÓGIA - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA - PÉTER ÉVA - BERSZÁN JÓZSEF - JÁNOSI KINCSŐ: Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései

ce keleti és a nyugati peremén jelentkeznek. Dolgozatunkban igyekezünk bemutatni a két medencében előforduló összes ásványvíz forrást és azok vízkémiai típusát valamint a mofettákat. Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizeinek a bemutatásánál a ko­rábbi szakirodalomra és a több évtizedet felölelő terepi megfigyeléseinkre támaszkodtunk. A tanulmányozott terület ásványvizei és gázömlései már a 17. századi okiratokban is szerepelnek (LAKATOS 1699), de tudományos kutatásuk csak a 18. században indul meg (BÉL 1744). A 19. században, Tusnádfürdő kiala­kulása után fokozatosan nő a térséggel foglalkozó szakembereknek a száma. ORBÁN Balázs (1869) A Székelyföld leírása című könyvében ismerteti a mena­sági, csíkszentmártoni, tusnádfürdői és a kászoni ásványvizeket és közli PA­TAKI (1820) néhány elemzését is. VITOS Mózes (1894) Adatok Csíkmegye leírá­sához és történetéhez című monográfiájában igen részletesen ismerteti a csíki települések „ásványos forrásait és fürdőit". PAPP ÉS HANKÓ (1907) A Magyar Birodalom ásványvizei és fürdőhelyei című munkájukban közlik a tusnádfür­dői és a kászoni ásványvizek vegyelemzését. A két világháború közötti idő­szakban BÁNYAI János (1929, 1938) kutatja a csíki és kászoni ásványvizeket. A II. világháború alatt CSAIÁGHY (1943) tíz ásványvíz forrás elemzését végzi el az általunk is tárgyalt területen. 1957-ben jelenik meg a SZABÓ ET. AL. által szerkesztett A Magyar Autonóm Tartománybeli ásványvizek és gázömlések összefoglaló munkája. PRICÁJAN (1973, 1981) könyveiben elemzéseket is közöl Csík és Kászon ás­ványvizeiről. A Hargita megye természetes gyógytényezői (1974) című tanul­mánykötet több szerzője tanulmányozza az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizeit és kutatástörténetét. PÉTER ÉS MAKFALVI (1976-1977) ismerteti a tusnádfürdői termálvizeket. KISGYÖRGY ÉS KRISTÓ (1978) Románia ásványvi­zei című könyvükben vázlatosan írják le az Alcsíki- és Kászoni-medence ás­ványvizeinek előfordulását és hidrogeológiáját. GEAMÄNU, N. ÉS GEAMÄNU, V. (1978, 1979) Tusnádfürdő és Csíkszentkirály-Csíkszentmárton-Tusnád kör­nyékén végeznek hidrogeológiai kutatást. JÁNOSI (1980) felleltározza az Alcsí­ki-medence ásványvizeit és elkészíti a medence ásványvíz-kémiai térképét. ZSIGMOND (1996) áttekinti a Kászoni medence ismertebb borvízforrásainak hasznosítását. A Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat ásványvizei című dolgozatban (BERNER, JÁNOSI, PÉTER 2000) a szerzők 27 kászoni és alcsíki ás­ványvízminta elemzését tették közzé. A vidék ásványvízkutatás-történetében először került sor ilyen részletes mikroelemzésre (31 elem vizsgálatára). A Szé­kelyföld fürdői és gyógyhelyei JÁNOSI ET AL. (2005) által szerkesztett kötetben alcsíki és kászoni ásványvízfürdőket ismertetnek a szerzők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom