Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra
2. kép. Az érkező csoportok feljegyzése, 1996 A ferencesek saját feljegyzése az 1990-ben érkezettekről egy kézzel megvonalazott füzetbe van bevezetve, kissé hiányosan 1-től 64-ig megszámozva; a felsorolásban 84 település búcsúsairól szól említés (lásd. 1. melléklet). A települések túlnyomó többsége a hagyományos vonzáskörből került ki, csíki, gyergyói, háromszéki stb. falvakból és városokból, de ott vannak a moldvaiak is. Már ekkor találkozhatunk csoporttal Debrecenből, Pilisszántóról, zarándokokkal Budapestről. Érdekes, hogy más magyarországi helység a feljegyzésekben ekkor még nincs is megemlítve, holott (egykori résztvevőként) bizonyosak lehetünk benne, hogy voltak máshonnan is, csakhogy vagy nem jelentkeztek be (még nem tudván erről a szokásról), vagy nem csoportként érkeztek. Az is érdekes, hogy két Nagyváradról érkezett zarándokot külön is feljegyeztek, ami azt jelzi, hogy ebből a távolságból az első szabad évben még szokatlannak számítottak az érkezők. A távolabbi, Székelyföldön kívüli erdélyi vidékekről már ekkor jelen volt Görgényüvegcsűr, Lupény, Marosludas, Máramarossziget, Petrozsény, külön is meg van említve Zsilvölgye. A füzetben feljegyzetteken kívül talán jelen lehettek még - önállóan vagy máshoz csatlakozva - a következő székelyföldi települések is (feltéve, ha az Egyed Emese által újságban közölt lista helytállónak tekinthető, és a költő nem csak az ismert körmeneti rendben szereplő falvakat sorolta fel úgy, mint jelenlevőket) 48 : Gyergyóból Tekerőpatak, Kilyénfalva, Orotva, Gyergyóremete; Csíkból Balánbánya, Csíkmadaras, Csíkszentmihály, Ajnád, Csíkdelne, Csíkpálfalva, Kászonújfalu, KáEGYED 1990.
