Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

Feltűnhet, hogy itt már nem csak a székely megyék szerepelnek a felsorolásban. Somlyó a Trianont követő húsz évben az erdélyi katolikusoknak más vonatkozásban is központi helyévé válik. 1931-től kezdve az Ezer Székely Leány nap rendezvényei irányították rá a figyelmet,

30 1939 júniusában katolikus nagygyűlést tartanak, ami az értelmiségi elitet mozgatta meg. Ebben az évben lesz erdélyi püspök Márton Áron: az ő részvétele Csíksomlyón a búcsúban a kommentárokban egyszerre jelenik meg mint hazatérés és a nemzeti tudat, nemzeti egység demonstratív kifejezése: „A pünkösdi búcsú szokásos keretei azért bővülnek ki és az egész erdélyi róm. kath. egyházmegyére nézve azért válik rendkívüli jelentőségűvé, mert azon hivatalos minőségben meg fog jelenni az új főpásztor is, és amint hírlik, a búcsút papszenteléssel és a bérmálás szentségének kiszolgáltatásával is egybe fogja kötni. Eljön tehát közénk az, aki innen indult el földi pályájára, de aki sohasem gondolt arra, hogy egykor, mint Erdély róm. kath. főpásztora vonul be a csíksomlyói kegytemplomba. Az Isten kifürkészhetetlen kegyelme adta őt nekünk,..."

31 Ebben az évben még tovább emelte a búcsú fényét, hogy a frissen kinevezett Márton Áron mellett a romániai apostoli nuncius, (ahogy a korabeli újságok emlegették) Cassulo András is részt vett rajta, sőt ott ünnepelte 25 éves papi jubileumát.

32 Ennek tiszteletére természetesen világi méltóságok is nagyobb számban vonultak fel; egy évvel az első bécsi döntés előtt, Csehszlovákia felbomlásának idején, a magyarok közötti feszült figyelem légkörében a búcsú újra kétségtelen nemzeti demonstráció volt, amellett, hogy a „székely hithűség" kapott nagyobb hangsúlyt. A román hatóságok a határán voltak annak, hogy betiltsák, de erre végül mégsem került sor.

33 Az 1940-es bécsi döntést követően még inkább felértékelődik Csíksomlyó szerepe; országos közfigyelem nem csak a búcsú folytán irányul felé, hanem azért is, hogy az 1940 novemberi földrengésben megrongálódott templomot közadakozásból kijavíthassák (ennek fővédnöke a kormányzó felesége lett).

34 A megszokott tömeg mellett miniszterek, előkelőségek, külföldi vendégek vesznek részt a búcsún s ennek a sajtó is széles nyilvánosságot biztosít. 1942-ben Csíki Lapok XLIII. évf. (1931) 24. sz. jún. 14. 2.; Erdélyi Tudósító XIV. évf. (1931) 24. sz. június 21.1. Csíki Néplap IX. évf. (1939.) 17. sz. május 3. szerda 1. ALBERT 1939. Csíki Lapok LI. évf. (1939) 21. sz. május 21. 4.; Erdélyi Lapok VIII. évf. (1939) 107. sz. május 21. vas. 7. BOROS I. m.