Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

folyamán is tartós lehetett, de a egykorú újság ennek nyomán adott hírt az érkező falvak és városok népéről: „A bejelentések szerint 49 községből 9640 hívő érkezett a búcsúra. Azonban ez nem a végszám. Majdnem ugyanennyien jöttek szekéren, vasúton s a kereszten kívül gyalog. A közelebbi községek némelyike, ha kereszt alatt jött is, nem jelentette be az érkezők számát, mivel csak vasárnap érkeztek. A megjelentek számát közel húszezerre tehetjük. A legnagyobb kereszt Gyimesfelsőlok és Gyimeközéplokról jött, összesen ezerháromszázán voltak. A csíkszentkirályi és csíkszentimrei 600, a rákosi 500 hívőből állott. Romániából két kereszt jött: Brailából negyvenkilencen, Bukarestből pedig százharminchatan."

24 Hasonlóan pontos adatokat közöltek a jelenlevőkről a következő évben, 1909-ben is: „A búcsún mintegy 15000 ember volt jelen. Csíkból 25, Húromszékből 10, Udvarhely megyéből 15, Marostordúból 3 és Romániából 1 kereszt jött. A legnépesebb kereszt a gyimesfelsőloki és a gyimesközéploki volt 1500 emberrel, Akiket Benke János plébános vezetett. Nagyobb keresztek voltak még: a szentimrei és a szentkirályi 870, a szépvízi 680, a madarasi és a csíkszentdomokosi 500-500, a csicsói 450 emberrel."

25 A világháború kitörése megnehezítette a keresztalják hagyományos vonulását, hiszen a férfiak jelentős része katonaként távolt volt, az otthon maradottakra fokozottabb terhek hárultak, és anyagi, közlekedési nehézségek is felléptek. A két első háborús évben azért még megtartották a búcsút a megszokott keretek között, kisebb létszámmal: „Az idei pünkösdi búcsú kedvező időben, de erősen megfogyatkozott és kevés számú keresztalja részvételével egész csendben folyt le. A háború nagyon éreztette hatását, igen sok község és a távol vidék nem is vett részt a búcsúban."

26 1916-ban, a románok betörése elől a csíksomlyói kegyszobrot Kolozsvárra menekítették, néhány évig nem lehetett a megszokott módon megtartani a zarándoklatot. 1919-ben mégis megtartották - sokkal kevesebb résztvevővel: „A híres, és hajdan rendkívül népes csíksomlyói búcsú az idén csaknem teljesen néptelen volt. ...Az idén egyetlen kereszt jött Homoródról. A korlátozó rendeletek miatt nem jöhettek el a szomszéd vármegyék falvai, sőt a megyében is otthon maradtak. Valamikor harmincezren vettek részt a pünkösdi búcsún, az idén néptelen a híres búcsújáró hely. ...Az emberek otthon imádkoztak "

27 Csíki Lapok XX. évf. (1908) 24. sz. jún. 10. 2 Csíki Lapok XXI. évf. 23. sz. 1909. jún. 2. 4. Csíki Lapok XXVII/21. sz. 1915. máj 26. 4. Csíki Lapok XXXI/23. sz. 1919. jún. 15. 2.