Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

Feltűnést keltettek 1904-ben a Brailából érkezettek is, akik magyar és román kokárdával jelentek meg: „Szombaton érkezett meg vonattal a bukaresti magyarság több mint száz főben, ékes nagy keresztjük alatt, papjuk vezetése mellett, s ami eddig nem történt, Braillából is közel százan jöttek külön kereszt alatt és szintén egy pap vezetése mellett az ott élő kat. magyarok közül, kiknek megjelenése örvendetes benyomást gyakorolt a székelynép között, látván, hogy idegenbe szakadt véreik nem csak nemzetiségüket, hanem nyelvüket és vallásukat is épségben megtartani s a faji összetartozandóságot híven ápolni meg nem szűnnek. A bukaresti székely-magyarok mellükön magyar, a braillaiak román és magyar nemzeti szalaggal ellátott kokárdát viseltek."

22 A vonzáskörnek ebben a szélesedésében alighanem a kivándorolt székelyek és leszármazottaik hazavágyakozásának jeleit láthatjuk. A 19. század végén a beszámolók leginkább még csak a táji, megyei, széki reprezentációt tükrözik, még csak elvétve szerepelnek konkrét falvak, települések. Köztük az egyik első Mikháza, amely Marosszékből a legelsők között szokott volt megérkezni gyalogmenetben, dobpergéssel: „Már pénteken reggel 6 órakor megérkezett Maros-Torda megye Mikháza községéből dobpergés mellett az első keresztalja, mit szakadatlan láncolatban követett azon és Udvarhelymegye katolikus községeinek népsége külön-külön keresztek alatt, úgy, hogy pénteken este több ezerre volt tehető a megjelentek száma. Szombaton reggel Háromszékmegye felsővidékének lakossága mintegy 6 kereszt alatt, valamint Bárót község hívei érkeztek be elsőnek, s rövid idő múlva Gyergyó összes községei érkeztek meg, mely napon délután 4 órakor körmenetben a csíki részek távolabbi községeinek megérkezett népével együtt mintegy 15-20 ezer ember vett részt."

23 Későbbi beszámolók egyre többször említenek konkrét településeket is. 1908-ban gróf Majláth Gusztáv Károly püspöki körlevélben szabályozta a somlyói búcsújárás rendjét, s ennek keretében felállított egy püspöki intéző bizottságot. Ennek egy tagja a búcsú alatt állandóan a zárdában volt, és az érkező keresztalják vezetői nála jelentkeztek be pontos adatokkal. Nem lehetünk ugyan bizonyosak benne, hogy ez a megszabott rend a következő évek május 29. szombat 4.; A csíksomlyói búcsú = Romániai Hírlap IV. évf. (1910) 20. sz. május 15. 3.; Romániai bücsások Magyarországon = Romániai Magyar Újság III. évf. (1911) 39. sz. június 1. 4.; Katolikus romániai magyarok Csíksomlyón = Romániai Magyar Újság IV. évf. (1912) 35. sz. május 16. csüt. 4. Csíki Lapok XVI. évf. (1904) 23. sz. május 25. Székely Nemzet VII. évf. (1889) 91. sz.. jún. 15.