Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

Haynald Lajos erdélyi püspök többször is megfordul Somlyón,

11 majd amiatt, hogy az 1860-as években a körmeneti sorrend többször is összeütközésekre ad alkalmat a falvak között.

12 A Magyarország és Erdély eredeti képekben c. album 1864-ben (NAGY Imre évekkel korábbi cikke nyomán, de arra nem hivatkozva 13

) úgy fogalmaz, hogy a pünkösdi búcsújárást „általános nemzeti ünnepnek lehet mondani", de még nem beszél másokról, mint székelyekről: „A környék vallásos népe azon helyen az angyalokat is látja a szent létrán fel és leszállni, s gyakran jár búcsúra a kápolnához. Legnevezetesb a pünkösdkori búcsújárás, mellyet általános nemzeti ünnepnek lehet mondani. Ekkor messze vidékekről sereglenek össze a székelyek, mindkét nemből 15 és több ezerén is felgyűlnek Csík-Somlyóra Mária szobrához." u Ugyanebben az időben egyházi lapokban megjelent beszámolók is gyergyóiakról, háromszékiekről, kézdiekrŐl és csíkiakról beszélnek, főképp a körmeneti sorrend kapcsán kipattanó összetűzésekkel összefüggésben.

15 Konkrét falvak felsorolását is ezzel kapcsolatban olvashatjuk először, egyelőre csak a háromszékiekét: „A csíksomlyói búcsúra megjelenendő ájtatoskodók egymássali veszekedése kikerülése tekintetéből az otti papságnak e nemes első székely gyalog ezred kormányához tett, onnan pedig ide általírt kívánsága szerint a processiónak sormenetele az ezen törvényhatóságba esett falukra nézve következendő lévén, úgymint: jobbfelől Kézdiszentlélek, Pólyán, Esztelnek, Kanta, Szárazpatak, Bereck, Nyújtód, Sárfalva; balfelől Torja, Lemhény, Gelence, Szentkatolna, Imecsfalva, Futásfalva, Ozsdola, Bárót; az áránt találtatott fel ezen tiszti hivatal, hogy az írt helységeket megjegyzett sormenetről értesítené. Ennek következésében hivatalosan ajánltatik a tek. alkirálybíró úrnak, hogy a felügyelete alatt levő helységek lakosait arra utasítván őket, hogy megjelenésök alkalmatosságával minden civódást és veszekedést kikerülni ügyekezzenek, a kijelölt sormenetelről értesítse, kötelességökké tevén annak pontos megtartását." 16 Kicsivel később az Egyetemes Magyar Encyklopaedia-han már azt is olvashatjuk, hogy Erdély távolabb eső katolikusai is részt szoktak venni a búcsún: 11 IMETS 1890. 12 FÜLÖP 1867;GYÖRFY 1868. 13 NAGY 1856. 14 HUNFALY 1864. 110. 15 FÜLÖP i. m. 16 GYÖRFY 1868.