Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

közös birtok és a közös jogok valósága éppúgy, mint ezek felelevenített emlékei a középkortól mostanig évszázadokat átívelő stabilitást eredményeztek. Ez az összetartás és összetartozás-tudat túlélte az uralmi viszonyok változásait, a vallási sokszínűség kialakulását, a határőr ezredek létrehozását, a közigazgatás átszervezését, a székek megyésítését és megszüntetését, népesedési viszonyok megváltozását - noha teljes változatlanságról persze távolról sem beszélhetünk.

5 Ez a közös tudat maga is földrajzilag rétegzett: kötődik a székelységhez mint egészhez, azon belül feltétlenül valamelyik egykori székhez, továbbá azon belül valamelyik településhez. Mivel a székely székek mint közigazgatási egységek stabilabbak voltak a legtöbb középkori eredetű vármegyénél, nem csoda, ha a vármegyei magyarság széles körében - sem Erdélyben, sem Magyarországon - nemigen alakult ki ilyen erős kötődés a lokális szint feletti régiót kifejező megyékhez, noha persze vannak jelei somogyi, bihari, szatmári stb. regionális öntudatoknak is. A három szint sok helyen még kiegészül egy további „közbülső" kötődéssel a falu és a szék szintje között falucsoportokhoz, kistájakhoz. Ebben a tájiak mellett már vallási különbségek is szerepet játszanak: a háromszékiek is, a Marosszékhez tartozó Nyárád mentiek is tudják, hol van az ő „Szentföld"-jük, ahol a református vagy unitárius környezetben nagyobb tömbben találhatók katolikusok. kép. Nagymise Pünkösd szombaton, 2005 E helyen nincs szükség Csíksomlyónak mint ferences kegyhelynek és kulturális központnak mégoly vázlatos jellemzésére sem, hiszen az alapvonalak köz3 A kérdéskör rendkívül szerteágazó irodalmából ezúttal csak egy újabb munka: HERMANN 2003.