Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - KASSAY JÁNOS - BAKACSI GYULA: Románia EU-csatlakozásának hatása a magyar munkaerőpiacra

és munkavállalói helyzetet, amelynek legfontosabb célterülete a két meditterán ország, emellett Németország, ahol a munkaügyi ellenőrzések sokkal szigorúbbak, így a feketén munkát vállalók aránya jóval kisebb, mint a két előző országban. Németország ugyanúgy jár el Románia esetében, mint ahogy a 2004-ben csatlakozó országok esetében is eljárt, munkaerőpiacát legkorábban 2009-ben, de valószínűleg csak 2012-ben nyitja meg a két kelet-európai ország előtt. 4. A probléma újrafogalmazása Magyarország tekintetében a probléma nem az Erdélyből érkező munkavállalók számának korlátozása lesz, hanem a feketemunka visszaszorítása, ami viszont nemcsak az odavándorló munkavállalók, hanem a magyar munkaadók hibája is. A gazdaságpolitikában igencsak jártas BOKROS Lajos szerint aki munkát akart vállalni Magyarországon, az már régen megtette. GASKÓ István, a Liga Szakszervezet elnöke úgy véli: a magyar munkavállalóknak az uniós piacnyitás az érdekük, ebben az esetben viszont hazánk sem mutathat ellenkező példát. A magyar kormány a fokozatos nyitás mellett állt ki, ezzel a munkaadókat képviselő DÁVID Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára sem ért egyet. Szerinte a munkaadóknak kedvező a Romániából érkezők mérsékeltebb bérigénye - különösen a mostani járulékemelések után. {Heti Válasz, 2006. október). A probléma újrafogalmazására azért van szükség, mert Magyarországnak 2007-től nem a nagyszámú (mondjuk 23 millió) Romániából érkező munkavállalóval kell szembenéznie, hanem az illegális munka továbbterjedésével. Amennyiben Magyarország bevezeti a korlátozásokat, leginkább a feketemunka továbbterjedését segíti elő, és nem a munkaerő beáramlását fogja szabályozni. A személyek szabad mozgási jogát ugyanis nem korlátozhatja, tehát bárki tartózkodhat és egyúttal feketén „dolgozhat" Magyarország területén, legfeljebb akkor szankcionálható, ha rábizonyítják vagy rajtakapták, hogy nem legálisan vállalt munkát. A Romániából érkezők legnagyobb számban az erdélyi magyarság köréből jönnek, a korlátozás őket érintené hátrányosan, vagy - és ez a legrosszabb eset - a feketemunka irányába terelheti őket, ami megint a határontúli magyarok negatív megítélést erősíti. Ráadásul a román nemzetiségűek sokkal magasabb bérekért vállalhatnak munkát Európa más országaiban, amely a Romániai nem magyarok-lakta vidékek megerősödését és a Székelyföld valamint a határmenti magyar térségek gazdasági elmaradottságát fokozza. A román munkavállalók évi 3 milliárd eurót hoznak be az országba, ez a temérdek pénz főként a moldovai régióba érkezik, ott is költik el.