Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849)

A tábori hírek témakörében egy Csíkszeredába érkezett tüzér számol be a második kökösi csatáról. Úgy vélte, hogy a csata kimenetele eldöntetlen maradt. Felsorolta a székely tábor vesztességeit. Meghalt Mara őrnagy, két honvéd közkatona, egy Mátyás-huszár. Négyen megsebesültek. „Megholt az ágyúöntés nagy mestere, a magos, zseniális, ép tehetséggel polgár, nemzeti szabadságunkért élet-halálra elszánt lelkes hazafi és rettenthetetlen bátorságú tüzér őrnagy, Gábor Aron. Egy kortács goljó, éppen, midőn rendezte ágyúit, szívében úgy tanálta, hogy hátán jött ki s szörnyet halt. Eltemettetett Uzonba. Béke legyen hűlt pora felett." Ezek az ágyúöntő Gábor Áronról szóló sorok, amelyeket Bíró Sándor fogalmazott, egyben a szerkesztő lényeglátásának, a szabadságharc iránti elkötelezettségének is a tanúságtétele. További tudósítások: a kápolnai csatában elesett hősök sírjánál Kossuth Lajos beszédet mondott. Komáromban ugyancsak ő meglátogatta Damjanich tábornokot. Bem tábornok Urbán hadát megint visszaűzte Bukovinába. A törökök a határszélt úgy lezárták, írja a Hadi Lap, hogy a muszkák oda, a két román fejedelemségbe vissza nem térhetnek (álhír ez is!). A továbbiakban a lap így folytatja: „reményünk van, hogy vitéz hadseregünk szuronyán megtörik rabló féktelensége" az orosznak. Nem így lett, nem lehetett így. A 2500 főnyi udvarhelyi nemzetőrség két részre oszlott: fele a Rika alá ment, fele Csíkszeredába jött. Ugyanúgy cselekedtek a Vilmos-huszárok is. Rossz hír, hogy Gyimesből több fegyveres Moldvába szökött. Erdélyben 6000 szász és román fiatalt soroztak be. Helyénvalóbb lett volna, ha a 6000 puskát a székelyek között osztják ki, véli a csíki újság. Brassóban a szászok, az orosz invázió után, rátörtek a fellegvárban Nagy Dani őrnagy és Tóth tüzér hadnagy csapatára. Moldvai tudósítás: Tölgyesen túl 1000 orosz gyalogos és 2000 lovas tanyázik. A gyimesi sáncon alul 12 kozákot észleltek. A hírlapban, tévesen június 5-én (valójában július 5-én) datált napiparancsát Bem tábornok Tekén adta ki. A tábornokot váratlanul érte az, hogy „az első ágyúdörgésre honvédek és még tisztek is elszaladnak". Bem minden térparacsnokságnak elrendelte: a szökevényeket fogják el és megkötözve vigyék vissza a zászlóaljukhoz. Az újság kebli tudósításai: ezredesi rendelet: a vámkapukon található kétfejű sasos címereket helyettesítsék magyar címerrel. A marosszéki nemzetőrök közül 46 lovas és 1200 gyalogos megérkezett Csíkszeredába. A Rika-szoros védelmére rendelték őket. A Dorschner és Heydte vezetése alatt álló orosz és osztrák sereg Kézdivásárhelyen „tevékenykedett". Kerültek olyan helybéli árulók, akik megmutatták az ellenségnek, hogy hova rejtették el az ágyúnak való harangokat, az öntött ágyúcsöveket, lőporos hordókat. (Egyiküket, a kézre került kézdivásárhelyi Szőcs László nevűt és társát Bem tábornok Kozmáson kivégeztette.)