Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849)

ló gondok emésztették volna. Ha óhaj, ha vágy, akkor az legalább legyen óriási! Ez lehetett a gondolata a szerkesztőnek. 5. számában (június 18.) május 31-i dátummal hozza a lap: Borbándnál románokat „kozsokoltak el". Debrecenből 4000 katona érkezett Bánffyhunyadra, hogy amint jelzi, az erdélyi románokat „likra kerítsék". A bihari románok viszont „a legjobb magyar hazafiak". A határszéli hírekben a moldvai és havasalföldi fejedelemségben jelentkező politikai változásokról, válságról olvashatunk. A szerkesztő meglátása szerint Moldvában egyenesen népi forradalom tört ki. Oláhországban (Havasalföldön) pedig „a békétlenség a legmagasabb fokra hágott..." A külföld hírei: Németország forrong. Franciaországban Fiókon (!), a nép embere úgy kívánja, hogy az ország álljon ki a magyarok oldalán. Május 22-én Ferenc József császár Varsóba utazott, ahol találkozott a cárral. E találkozásnak Magyarországra nézve tragikus következményei voltak. Varsóban az orosz inváziót határozták el. A Hadi Lap szerkesztője úgy tudja, hogy Angliában nagy a rokonszenv a magyarok iránt. Meg fogják védelmezni Oroszország ellenében. Ez is szépen hangzó külpolitikai hiedelem. Magyarországnak, ha nincs is rokon nagyhatalma, de van igazsága. Ezzel szerez, véli Bíró, barátokat magának. Magyarország az igazak ösvényét járja, ha erejét összeszedi és segít magán, az Isten s a nemzetek is segíteni fogják. Biró jelszava: „ne féljen senki Moszkvától". A korszellem erősebb a világ minden despotájánál. És ennek győznie kell Moszkva, Pétervár és Szibéria jeges bércei felett, vonja le a megfellebbezhetetlen konklúziót a Hadi Lap szerkesztője. Külpolitikai hiedelemvilágban élt ő is.

16 A gyergyóditrói Puskás Ferenc, ismert 1848-49-es személyiség, felpanaszolja, hogy a csíkszeredai postára érkezett lapok utat tévesztenek. Magát Bíró Sándort is foglalkoztatja a dolog. Oláhtoplicáról Kádár Jakab jegyző jelzi: a Hadi Lap kilenc példányából csupán egy jutott el az előfizetőhöz. A szerkesztő azt írja, hogy ő személyesen, hiány nélkül vitte be a hírlapot Szeredában a főparancsnoksághoz, „de tovább, hogy mi történik, azt csak az Isten és az emberek bűnös lelke tudja. Aki a hírlapot lopja, két forintot lop ki az előfizető zsebéből. Aki pedig feltöri a lepecsételt küldeményt, az is bűnt követ el", mondja ki a szentenciát a szerkesztő százados. Ha Toplicán kilenc előfizetője volt a lapnak, akkor Gyergyóban, Csíkban, Kászonban, minden községben volt, lehetett több is. Egyet érthetünk azzal a feltételezéssel, miszerint a Hadi Lap elérhette a 2-300 példányt.

17 16 IMREH István: i. m. 266.. 17 IMREH István: i. m. 259.