Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849)
mányra tett szert. Egyben azt írja, hogy legyőzték Jellasich „bandáját". Asbóth és Aulich Szekszárd körül horvát támadókat tizedeltek meg. A lap lelkesen értesíti az olvasót: Buda be van véve! A szerkesztő kijelenti: „Forradalom van egész Európában, mert a nép érzi mindenütt, hogy ember és nem barom." Ha keletkeztek is új forradalmi tűzfészkek Európában, a forradalmi hullám egyre lankadt. De Csíkból ekkor lehetetlen volt áttekinteni, belátni az egész európai helyzetet. Veszély Lászlónak a Brassói Lapban közölt cikke nyomán az ottani szászmagyar viszonyt elemzi. A brassói szászok, úgy látszik, tájékozottabbak voltak a magyaroknál. Ugyanis azt az álhírt terjesztették május 13-án, hogy Puchner tábornok az oroszokkal már át is jött a határon. Sajnos, az oroszok nem sokáig késtek! Gyergyószentmiklóson május 20-án ágyúdörgéssel, kivilágított ablakokkal és táncvigalommal ünnepelték a magyar függetlenséget. A gyergyói normál iskolában ilyen jelmondatokat helyeztek el: „Éljen Kossuth, a hon megmentője", „Éljen Görgey tábornok", „Éljen az összes Minis(z)térium". Az iskolai imaház homlokzatán a következő jelmondatok függtek: „Függetlenség, szabadság vagy halál. Éljen Gál Sándor. Éljen Mikó Mihály. Éljenek minden Örmény, Tóth és Sidó honfitársaink." Korai volt még ez a nagy ünneplés! Május 24-én ismertették (vélhetően Csíkszeredában) Csíkszéknek a magyar kormányhoz címzett hódoló nyilatkozatát, amelyet Mikó Mihály szövegezett meg, és utána „fecerunt magnum áldomás:" Külföldi hírekként a berlini és a prágai zavargásokat hozza a lap. A 3., június U-i szám „határszéli és azon túli tudósításai": a Gyimesi-szorosban, a határ túloldalán orosz katonák az intervenciós parancsra vártak. Az egyik gyimesi asszony „megszámolta" a muszkákat, s amint Bíró írja, kereken „egy milliót" talált. A szerkesztő a moldvaiakkal folytatott beszélgetése során megtudta azt a sokkal valósabb adatot, miszerint Kománfalvára (Comanesti-re) 90.000 orosz katona érkezett. Ennek egy része Bécs, a másik része Orsova felé vette az útját. Rövidesen világossá vált küldetésük célja. A cikkből nem hiányzik a megalapozatlan, túlzó adatok közlése. A moldvai magyarok „tiszta magyar érzelműek". Számuk meghaladja (!?) a románokét. Az újságíró ezután átkot szór az erdélyi árulókra (Csákira, Jósika Jánosra, Balázs Andrásra és másokra), akik zsoldért tulajdon fészkeiket „megugató székely és szász kutyák". Balázs András csíki székely (dánfalvi?) tiszt volt, de a császáriakhoz csatlakozott! 14 14 ENDES Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászonszékek népének és földjének története 1918-ig. Budapest, 1938. 295.