Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
NÉPRAJZ - FARKAS IRÉN: Népi szerelmi ajándéktárgyak a Csíki Székely Múzeum fagyűjteményében
a leendő férjtől kapott ajándékot vihette az új házba 10 . Későbbi időben már megtartotta(-hatta) ezeket". Ez a szokás a 20. század közepéig maradt fenn, a század hatvanas éveiben változott a fonóbeli összejövetelek tartalma, ekkor már nem fonni, hanem kézimunkázni (varrás, horgolás, kötés) jártak oda, s mint mondták, „cserepeskedni" azaz „játszani". Ez a változás nem egyszerre és nem egyazon időben ment végbe. Csíkszentdomokoson teljesen megszűnt a fonó: „A fiatalok társas életéből a fonó, mint munka és ismerkedési alkalom, a 60-as évek végétől kezdve teljesen kimaradt... A leírt farsangi szokásokból is csak a táncestek maradtak, az ismerkedésben, párválasztásban betöltött szervezett szerepük nélkül." n A falu hagyományos rendjében tehát, a 1960-as évekig a fonó még megtartotta szerepét, kezdetben kicserélődött a tartalma, majd megszűnik, az erőltetetten felgyorsított iparosodás, polgárosodás a hagyományos értékrend felbomlásához vezetett, a díszes fonóeszközök is elvesztették a szokásban gyökerező értéküket, hogy egészen más jelentésű reprezentatív dísztárgyakká váljanak, a mai népművészek hagyományőrző munkája nyomán. 13 A hagyományos népi társadalomban a fonó vagy guzsalyos, hangsúlyos szerepet kapott az ifjúság, s közvetve a falu társas életében, az itteni kis szerelmi játékok, a guzsaly elvétele, az orsó leejtése, csókkal való kiváltása, a „zsarolós" az „orsózás" 14 , valamint az itt folyó táncmulatság sokszor nem volt mentes a túlkapásoktól, atrocitásoktól s ezért sokszor váltotta ki a hatóságok szigorát és az egyház bírálatát és tiltását. Az itt történtek miatt születtek a korabeli hatósági és egyházi tiltások, parancsolatok, és peres levelek, bejegyzések sokasága számol be ilyen estekről. 15 A tárgy életének, szerepének vizsgálata szempontjából még azt is el kell mondanunk, hogy a nem jegyként felfogott szerelmi ajándékos sorában a guzsaly és orsó, az, ami fontosabb szerepet kap, szimbolikájában erőteljesebb. Láttuk, hogy a fonót általánosan guzsalyosnak nevezik, a guzsalyt (vagy orsót) törik ketté, akkor is, ha visszautasítja a csókot a lány, vagy a lány töri el, ha a viszony megszakad. A lánynak való széptevésre mondták azt, hogy guzsalyoskodik, 16 sőt magát az udvarlást, a lányhoz való látogatást is guVÁMSZER i. m. 11 Saját gyűjtésem Csíkszentkirályról. Lásd az adatközlők névsorát. 12 BALÁZS 1994. 601. 13 Gyűjtés 1995, 1996. 14 BALÁZS 1994. 15 SAVAI 1997; PÁLL-ANTAL 1998; IMREH-PATAKI 1992. 16 Erdélyi Szótörténeti Tár (a továbbiakban: ESZT)
