Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

ALKALMAZOTT KÉMIA - ALBERT CSILLA - SALAMON ROZÁLIA - CSAPÓ JÁNOS: FOSSZILIS anyagok korának meghatározása az aminosavak átalakulása és racemizációja alapján

a perhangyasavas oxidációt követően keletkezett 2-szulfonsav alanil diasztere­omer dipeptideket a semleges Ül. bázikus aminosavaknál gyorsabban lehet meghatározni. Az aktív észterek szintézise után kristályos aminosavakból, ill. az aminosav-analizátoron elválasztott egyes aminosavakból előállítottuk a diasztereomer dipeptideket, majd szétválasztottuk őket az LKB-4101-es típusú automatikus aminosav-analizátorral. Mindkét diasztereomer dipeptid formá­ban történő elválasztási módszer alkalmas a legalább 1%-ban jelenlévő D­(vagy L-) aminosav kimutatására a 99%-ban szereplő L- (vagy D-) aminosav mellett. Ezt követően két módszert hasonlítottunk össze az a-aminosav enantiome­rek szétválasztására és meghatározására. Az első módszer szerint o-ftálalde­hiddel (OPA) és az optikailag aktív 2,3,4,6-tetra-O-acetil-l-tio-ß-glükopirano­ziddal történő származékképzés után fordított fázisú folyadékkromatográfiával határoztuk meg a D-aminosavakat. A származékképzés során a reakció szo­bahőmérsékleten néhány perc alatt lejátszódik, és a kapott származékok igen stabilak. A képzett diasztereomerek szelektivitása - a lizin és az ornitin kivételé­vel - különösen jónak mondható. A származékok fluoreszcenciás gerjesztési és emissziós maximuma 342 és 410 nm volt. A kimutathatóság határa fluoreszcens detektor esetén 2 pmol, elektrokémiai detektor esetén pedig 1 pmol volt az aminosavak többségére. Ezután kipróbáltuk az a-aminosav enantiomerek szétválasztására és meg­határozására, valamint az iminosavak szelektív meghatározására az 1- (9-fluo­renil)etil kloroformáttal történő származékképzés után kapott származékokat fordított fázisú kromatográfiával. Rendkívüli előnye az alkalmazott eljárásnak az, hogy a reagens mindkét enantiomerjének (+ FLEC és - FLEC) használatá­val megnő a csúcsok azonosításának megbízhatósága, mivel a reagens másik enantiomerjével végezve el a származékképzést, megváltozik a diasztereomer származékok eluciós sorrendje. A D- és az L-hidroxiprolin cisz- és transz- mó­dosulatát a módszerrel tökéletesen el lehet választani egymástól. Mindkét módszer segítségével meghatároztuk a szabad aminosavak vala­mint a fehérjék racemizációját a folyadék- és gázfázisú hidrolízis során, vala­mint elvégeztük néhány ismert korú csontminta D- és L-aminosav-tartalmának meghatározását. Három különböző korú csontminta esetében (a kort radio­karbon módszerrel határozták meg) kapott vizsgálataink eredményeit az 1. táblázat tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom