Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - EGYED ÁKOS: AZ Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának előzményei

meg kell vallani, hogy Erdély állása, akár törvénykezési, akár gazdasági szempontból tekintjük, gyökeres orvoslást kíván, sőt sürgetőleg követel. Az erdélyieket a testvérhon példája „tettleg igazolva szólítja fel a cselekvésre". Örömtelve szemlélik, miként kezd Magyarország felemelkedni s helyet foglalni az európai nagy nemzetek családjában, mióta a nemzeti fejlődés a vagyonossággal karöltve teszi sebesléptü haladását. Gőzösök hasítják a Duna hátát, a tudomány templomának falai már állnak. Úrbéri viszonyok s hiteltörvények által vannak megalapítva. Az ország édes anyai nyelvén szól a királyhoz. S Erdély hátra maradna ezek mellett? Együtt kell a két testvérországnak a haladás pályáján sietnie.

9 Világos tehát, hogy Erdély követni kívánta Magyarországot a reformok bevezetésében, amit pontosan kifejtett a rendek elnöke. Az 1841 - 1843. évi erdélyi országgyűlésnek nagy szerepe volt Erdély művelődési s tudományos intézményeinek jogi, törvényes megalapozásában és különösen az Erdélyi Múzeum és Múzeum-Egyesület megtervezésében. Az akkor és ott történtek képezik majd Mikó Imre gróf számára azt a legitim alapot, amelyről az 1850-es évek közepén, a minden törvényességet lábbal tipró önkényuralom körülményei között, megindíthatja majd a küzdelmét az akkori országgyűlési határozatok valóraváltásáért. Nem véletlen, hogy az 1856. évi programadó beszédében pontosan végigkíséri az 1841 - 1843-as országgyűlésnek múzeummal kapcsolatos eseményeit.

10 Számára az előzmények építőkövet jelentettek egy szilárd alap létrehozásában. Az 1841 - 1843. évi országgyűlés a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett, nem kevés időt szentelt a magyar nemzeti színház, akadémia, politechnikum s nemzeti múzeum alapításának kérdéseire. A főkérdés azonban a múzeumalapítás ügye volt. Ez 1842. június 21-én vetődött fel a diéta 76. ülésén azzal, hogy gróf KEMÉNY József és gróf KEMÉNY Sámuel beadványt intéztek az országgyűléshez, amelyben gyűjteményeiket felajánlották egy nemzeti múzeum létesítése céljából. Kemény József jelentős földbirtokkal rendelkezett s történetíróként és gyűjtőként is közismert volt." Kemény Sámuelt inkább a természettudományok érdekelték s ásványgyűjteményével vívott ki elismerést kortársai körében. A két Kemény gróf 1841-ben először Küküllő, majd Kolozs megye rendéinek ajánlották fel gyűjteményeiket egy nemzeti múzeum számára. Kemény József felajánlása mintegy 15.000 kötet könyvből, több ezer kézirat-, illetve ok9 Az Erdélyi Nagyfejedelemség 1841. november 15-én megnyílt országgyűlésének jegyzőkönyve. Kolozsvár, 1841. 4-5. 10 Hidvégi gróf Mikó Imre szózata 1856-ban az Erdélyi Múzeum és az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakítása érdekében. Közzéteszi KÁNTOR Lajos. = Erdélyi Tudományos Füzetek. 1831. 37. sz. " VERESS Endre: Gróf Kemény József (1795 - 1855). Kolozsvár, 1933.