Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

thesauráriusnak, supremus thesauráriusnak, vagy supremus cubiculáriusnak nevezték.

54 A kincstartó egyaránt felügyelt a kincstári és az országos jövedelmekre, és nem csak a só- és ércbányák, harmincadok, vámok, stb. jövedelmei folytak az ő kezéhez, hanem az adók is. A fejedelmi birtokok (várak és udvarházak) jövedelmének kezelését maga a fejedelem végezte, de a kincstartó is felügyeletet gyakorolhatott felettük. A főkincstartó volt az irányító és ellenőrző hatóság az összes pénzügyi hivatalnok fölött, kivéve a számvevőket, az exactorokat (akik közvetlenül a fejedelem felügyelete alá tartoztak, de ők semmilyen jövedelmet nem kezeltek, csupán a tisztviselői számadásokat vizsgálták fölül). A neki alárendelt tisztségviselőket ő állította tisztükbe és adta nekik az instrukciókat is." A kincstartó feladata megkövetelte, hogy az egyes hivatalokat a helyszínen is ellenőrizze, ezért nem tartózkodott állandóan a hivatal székhelyén, Gyulafehérvárott, hanem rendszeresen látogatásokat tett a vidéki szerveknél is. A kincstartó nem csak felügyelői és irányítói tevékenységet látta el, tényleges munkájához tartozott a hadellátás, az aranyváltás ügye, ő utalványozott pénzt a fejedelem vásárlásaira, udvari emberek fizetésére, diplomáciai szolgálatokra és az elkobzások ügyében is ő járt el.

30 A kincstartó hatáskörét nem szabályozta írásos rendelkezés: az a fejedelem közvetlen és konkrét szándéka szerint járt el. Voltak azonban olyan alkalmak az erdélyi kincstartóság történetében, amikor a fejedelem vagy a tanács írásban rendelkezett a kincstartói feladatkörről, ezek többnyire valamilyen rendkívüli esetben fordultak elő. Ilyen eset volt 1583-ban SlGER János, majd 1620ban KAMUTHY Balázs hatáskörének meghatározása is.

57 Mikó Ferenc kincstartói hivatalának 8. évében, 1630-ban szabályozták a hatáskörét. Ez abból adódhatott, hogy Brandenburgi Katalin választási feltételei közé a rendek felvették, hogy az ország kormányzásának átvételét követően a 54 TRÓCSÁNYI Zsolt: i. m. 321. 55 EMBER Győző: Az újkori magyar közigazgatás története (Mohácstól a török kiűzéséig). Budapest, 1946. 436. 56 TRÓCSÁNYI Zsolt: /'. m. 325. 57 Siger kincstartói hatáskörének megállapítása általánosan körvonalazta a feladatát, például: ő szedette be az adót, s utalványozott belőle a fejedelmi tanács határozata szerint; súrűn kellett látogatnia a váruradalmakat, sókamarákat, és más kincstári jövedelmi forrásokat. Joga volt a nem megfelelő kincstári tisztek leváltására. Jóval részletesebben szabályozta Bethlen Gábor Kamuthy Balázs hatáskörét. A kincstartó egyaránt felügyelt a szorosabban vett kincstári és az országos jövedelmekre, és minden kincstári tisztviselő neki volt alárendelve (kivéve a számvevőket). A további utasítás már csak általánosságokat fogalmazott meg, mint például: gyakran látogassa a bányákat, a tisztviselőkkel negyedévenként szolgáltattassa be a jövedelmeket stb. Lásd: TRÓCSÁNYI Zsolt: i. m. 322-324. - EMBER Győző: i. m. 436.