Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

középiskolává fejlődött, ahol a felsőbb tudományokat is lehetett tanulni.

28 Az iskola fennmaradásának időpontjáról nincsenek pontos adatok, de az Mikó Ferenc fiának, Józsefnek a halálakor még működött.

29 A hidvégi templom és iskola alapításán kívül az erdélyi unitárius egyház még úgy is nyilván tartotta, mint aki a végrendeletében egy nagyobb összeget hagyott a kolozsvári unitárius főtanoda javára. Ennek pontos összegét nem lehet tudni, de az egyházi pénztárba 4900 forintot fizettek be.

30 Mikó Ferencet gyakran úgy emlegetik történelmi témájú művekben, hogy Mikó titokban a törvényesen is tiltott „zsidózókhoz", vagy más néven a szombatos szektához tartozott.

31 A már fentebb idézett Kemény János is ezt állította róla. Ennek egyik alapját az képezte, hogy a szombatosok, vallási meggyőződésüket mindvégig titkolva, leggyakrabban az unitáriusokhoz csatlakoztak. Mikó Ferenc kapcsolatban állt több, a szombatos szektához való tartozással megvádolt személlyel. Ilyenek voltak munkatársai, a követként működő BORSOS Tamás és BALASSI Ferenc is, de leginkább a PÉCHI Simonnal - aki Bethlen Gábor kancellárja volt, s akit maga a fejedelem záratott börtönbe a fejedelmi szék elfoglalása szándékának a vádja miatt 1621-ben - fenntartott kapcsolata erősítette meg azt a feltételezést, hogy ő is a szombatosokhoz tartozott.

32 Péchi Simon az 1621-ben megírt Az Zent Atyáktól... című munkáját, amely zsidó hagyományú, szombatos ideológiát hirdetett, Hidvégi Mikó Ferencnek ajánlotta.

33 Mikó aláírta azt a kezes levelet is, amelyet Péchi kiszabadítása céljából több erdélyi főrangú is aláírt, s ezek közül Mikó Ferenc volt az, aki a harmadik legmagasabb összeget, 4000 forintot ajánlott fel.

34 Ezen adatok alapján igazolni látom azt a nézetet, hogy Mikó valóban a szombatosok közé tartozott, vagy legalábbis erősen szimpatizált velük. A Mikó családból több olyan neves személy is származott, akik Erdély egyegy történelmi korszakában jelentős szerepet vállaltak az ország kormányzásában, illetve kulturális, tudományos életében. Mikó Ferenc fiatalon került 28 NAGY János: ». m. 42. - Vö. Segesvári Bálint krónikája 1606 - 1654. = Erdélyi Történelmi Adatok. IV. 208. Lábjegyzet. 29 Uo. 42. 30 Uo. 43. 31 Magyarország története 1526- 1686. I. Budapest, 1985. 806. 32 Vö. DÁN Róbert: „Ismeretlen" szombatos ideológia a 16-17. századi Erdélyben. = Irodalom és Ideológia a 16-17. században. Budapest, 1987. Ugyanakkor Dán Róbert, akinek az erdélyi szombatosokkal kapcsolatosan több tanulmánya is megjelent, csak feltételesen sorolta Mikó Ferencet a szombatosok közé: „Borsos Tamás, Balassi Ferenc szombatosok, talán közéjük sorolhatjuk Mikót is. " In uő: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon. Budapest, 1987. 105. 33 DÁN Róbert: Az erdélyi szombatosok... 192. 34 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VIII. Szerk. SZILÁGYI Sándor. Budapest, 1882. 244-246.