Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

halt meg. Mikó Ferenc felesége halálát követően csak négy év múlva, 1616 februárjában nősült meg másodszorra; a Csíkzsögödön lakó káposztásszentmiklósi PÓKAY Annával lépett házasságra, akitől már nem született utóda.

24 Mikó Ferenc fia, József, megnősült ugyan - MACSKÁSI Ilonát vette feleségül -, de gyermeke nem született. Mikor apja halálát (1635) követően nyolc hónap múlva ő is elhunyt, a Hidvégi Mikó család ezen ága kihalt. Mikó Ferencet az adott korszakot feldolgozó tanulmányokban gyakorta úgy emlegették, mint aki unitárius vallása ellenére a szombatos ideológia követője volt, ezért vallásosságával kapcsolatosan több álláspont is megfogalmazódhat. Az tény, hogy a maga írta Históriájában gyakorta tett Istennel kapcsolatos megjegyzéseket, például: „De az Istennek csudálatos irgalmassága a kit meg akar tartani, alkalmatosságot szolgáltat a megoltalmazásban. "

25 ,A jó Isten így akará azért megesmertetni magát, és az utálatos rosz oláh nemzetiséggel így büntete meg minket országostól harmadszor is. [...] így azért az Isten vere meg bennünket, nem bizony a rosz oláhság. "

26 Isten ilyen vonatkozású említése nem számított ritka jelenségnek, hiszen a kor embere mindent Isten kegyelmének köszönhetett, vagy az ő büntetésének következményét kellett elszenvednie. Ez a korra jellemző szemlélet volt, de ez alapján is feltételezhetjük, hogy Mikó Ferenc istenfélő embernek számított. Mikó Ferenc vallási felekezethez való hovatartozásáról kortársa, KEMÉNY János, a későbbi fejedelem így írt: „...egyébiránt pedig is relígiójában névvel unitárius, de valósággal semmi relígiójú ember vala. Az pápistaságban az purgatóriumat és ceremóniákat javallottá; zsidóságból az szombatot; kiből egyet, kiből mást, és az millenárius időket hitte, s voltak szegénynek sok superstítiói..."

27 Ezek szerint Mikó Ferenc hivatalosan unitárius vallású volt, de nem lehet pontosan tudni, hogy ezt a vallást ő vette-e fel, vagy születésétől fogva így nevelkedett. Nyilvánvalóan hitt a tisztítótűzben - ez valóban a katolikusokra jellemző -, s talán a katolikus mise valamely elemét is szívesen vette, s ezért nevezte Kemény az ő hitét semmilyennek. A szombat elfogadása azt bizonyítja, hogy a szombatosokhoz is húzott, sőt legalább részben magáévá tehette e szekta nézeteit, amint azt az alábbiakban látni fogjuk. Az erdélyi unitárius egyház több esetben is megemlékezett róla, mint az egyház támogatójától. Mikó Ferenc atyai birtokán, Hidvégen a 17. század elején önköltségen unitárius templomot és iskolát állíttatott fel, mely rövid időn belül virágzó 24 Nemesi Évkönyv 1927- 1928. 233. 25 Hidvégi Mikó Ferenc históriája... 185. 26 Hidvégi Mikó Ferenc históriája... 200. 27 Kemény János önéletírása... 112.