Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában

követően a gyergyói erdőségekből származó faanyag szállítása vonaton történt, és a Marosról fokozatosan eltűnnek a lassan úszó tutajok. A vasútépítések ideje alatt szintén virágkorát élte a fuvarozás. Az építkezésekhez szükséges nagy mennyiségű kavics, fa és más építőanyag szállítása a munkálatok kezdeti fázisában szekéren történt, jelentős kereseti forrást biztosítva a környékbeli lakosságnak. A csíki vasútépítkezések ideje alatt udvarhelyi fuvarosok szállították a helyszínre a szászrégeni és székelyudvarhelyi állomásokról a Csíkszereda - Gyimesi vonalhoz szükséges nyersanyagot, gépket, szerszámokat. Kisebb társaságok jöttek létre, így például egy csíki fuvaros társaság vállalta el a cement szállítását az udvarhelyi állomásról. Az építkezések befejezése után a szekéren való szállítás továbbra is az egyetlen eszközt jelentette a rövid távolságú szállítás lebonyolítására, a vasút által nem érintett vidékeken pedig megtartotta domináns szerepét. így például a borszéki borvizet a dualizmus egész ideje alatt szekéren szállították rendeltetési helyére vagy a legközelebbi vasútállomásra. Végül is a vasútépítkezések révén a székelyföldi fuvarosréteg egy pár évig állandó keresethez jutott, ami befolyásolta a helyi pénzforgalmat. A vasútépítkezések hatására épültek ki az első székelyföldi iparvasutak, elsősorban a vasútépítkezések közelében lévő fa-, kavicskitermelő telepek, kőés márványbányák könnyebb megközelítése érdekében. Hasonlóképpen a századfordulón felépülő jelentősebb gyártelepektől a szállítás megkönnyítésének az érdekében iparvasutak vezettek a legközelebbi állomásokig. Az első iparvasutak, kezdetben lóvontatásra voltak berendezve, majd a szállítás növekedésével gőzmozdonyvontatásra rendezték be ezeket. Ilyen jellegű iparvasút épült a Csíkszentmártontól a közeli Rugáttetői fakitermelésig.

58 A Csíkszereda - Gyimes vasútvonal építéséhez szükséges kőanyag fedezésének érdekében a közeli hegyek oldalaiban kőbányák nyíltak, amelyeket szintén kis iparvasutak kötöttek össze a tényleges vasútvonallal. A Gyergyói-medencében a fakitermelés megkönnyítése érdekében egy teljes hálózatot képező iparvasútvonal-rendszer épült ki. Ezeknek a vasutaknak nagy része azonban ideiglenes jelleggel bírt, nagyrészük a vasútépítkezések befejezése után megszűnt. Az iparvasutak azonban hozzájárultak az általuk érintett térség gazdasági fellendítéséhez, életképessé tették az elszigetelt ipartelepeket, lehetővé tették a szállítás megkönnyítését és felgyorsítását; nem utolsó sorban munkalehetőségeket teremtettek. A vasútépítkezések nyersanyag-szükséglete a helyi gazdasági élet fellendüléséhez járult hozzá. A fának mint legfontosabb építkezési anyagnak a felhasználása ugrásszerűen megnőtt, maga után vonva a tőkés erdőkitermelő vállalatok és vállalkozások számának tetemes növekedését. Csík megyében még meg sem kezdődtek a 58 Csíki Lapok. VII. 1895. augusztus 7. 32. sz.