Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában

latokra 27.740 ezer korona költséget irányoztak elő.

44 A Szászrégen-Madéfalva közötti vasutat vonalvezetés szempontjából három szakaszra osztották: Szászrégen-Déda; Déda-Gyergyószentmiklós; Gyergyószentmiklós-Madéfalva. A kormány 1904-ben a Szászrégentői Dédáig terjedő, mintegy 26 km hosszú vasútvonal kiépítésére versenytárgyalást hirdetett. A beérkezett 19 ajánlat közül a vasútépítési jogot a FÁBIÁN Lajos, MlNDE Lajos és SOMLYÓ József által létrehozott társvállalkozás nyerte el, a vállalkozási összeg 1.091.398 koronát tett ki.

45 A társaság az engedményokmány elnyerése után 1904. augusztus 23-án kezdte el az építkezést a szászrégeni vasútállomástól. Ez a vonalszakasz nagyobbrészt a Maros folyó bal partján haladt, pályája síkvidéki volt, így az építkezési munkálatok gyorsan haladtak előre. Mivel a vasútvonal a Maros árterében vezetett, jelentős földmunkát és több helyen partbiztosítási munkálatokat kellett végezni. A következő év novemberére a vasút Szászrégen és Déda között annyira készen volt, hogy lehetővé vált a teheráru-szállítás. November 5-én végezték el a vasútvonal műtanrendőri bejárását, majd egy pár napon belül, november 16-án a forgalom előtt is megnyílt a Szászrégen-Déda vonalszakasz.

46 Az eddig elszigetelt Gyergyói-medencében 1905-ben indultak meg a vasúti munkálatok. A MÁV igazgatósága versenypályázatot hirdetett Mádéfalva Gyergyószentmiklós vasútvonal kiépítésére. A versenytárgyalást a 16 ajánlattevő közül a PALLÓS Ármin vezette budapesti cég nyerte meg, miután 3.793.126 koronáért vállalta el a vonal kiépítését.

47 1905 nyarán megérkeztek az építkezési vállalkozók Gyergyószentmiklósra, hogy szerződést kössenek a helyi vállalkozókkal és munkaerővel, kőkitermelésre, téglagyártásra valamint földmunkára. Az építkezések az aratás után, október 5-én kezdődtek el Vasláb és Tekerőpatak közt.

48 Hamarosan munkások tömegétől lett zajos a Gyergyói-medence, egyes becslések szerint már 1905. novemberében mintegy 2000 ember dolgozott a Gyergyószentmiklós - Mádéfalva vonalon. A következő év során a munkások száma tovább növekedett, akiknek azonban 43%-a

49 idegen volt, mivel a székely munkások jelentős része az emelt bérek dacára is hazament, miután megkezdődtek a mezőgazdasági munkák. A székely munkások hazatérésének egy másik oka az, hogy a vállalkozók igyekeztek minél nagyobb nyereségre szert tenni a helybéli munkások kárára. 44 Magyar vasúttörténet 1900 -1914-ig. IV. Budapest, 1996. 126. 45 Gyergyói Hírlap. VII. 1904. július 26. 30. sz. 46 Maros-Torda. 1905. november 10. 48. sz. 47 Gyergyó. V. 1905. február 19. 8. sz. 48 Uo. V. 1905. október 8. 41. sz. 49 Csíki Lapok. XVIII. 1906. augusztus 15. 33. sz.