Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában

dés jött létre, hogy 1897. november 17-ig mindkét ország két új vasúti csatlakozási pontot épít ki: az egyiket a vöröstoronyi, a másikat a gyimesi határnál. A magyar kormányt e nemzetközi szerződés arra ösztökélte, hogy dűlőre vigye a több éve stagnáló székely vasút kérdését. 1893 nyarán a kereskedelmi minisztérium mérnököket küld ki a Csíkszeredától a gyimesi határszélig vezetendő vasútvonal tanulmányozására.

22 A gyimesi határszélig építendő vasútvonal tervét leginkább a háromszékiek kifogásolták. Kézdivásárhely város 1894-ben kéri a minisztériumot e terv megváltoztatására és azt, hogy inkább az ojtuzi csatlakozási pont épüljön ki. Kijelentik: „A gyimesi szoroson való vasúti csatlakozás Udvarhely és Csík megyéknek áll érdekében, úgyde ezen csatlakozási pontoknak két hátránya van. Először nagyon hosszú s így a keleti kereskedelem két gócpontja Galac és Bráilától nagyon távol van, másodszor hegyeken menvén át, a kiépítés nagyon költséges. Mindkét megyének ipara a fejlődés első stádiumában van elannyira, hogy iparról beszélni egyik megyében sem lehet, így tehát ezen vasúti csatlakozás a Székelyföld ipari fejlődésére befolyással lenni nem fog."

2i A minisztérium azonban egyértelműen elutasítja e tervet. Ugronék, mivel a tényleges költségeket nem tudták fedezni, az engedélyokmány lejárta után nem adtak be újabb hosszabbítási kérelmet. Ezért a kormány a Magyar Altalános Hitelbanknak ad 1894-ben engedélyt e vonal kiépítésére. Az engedélyezési okiratban már érezhető, hogy a fő cél a SzászrégenGyergyószentmiklós-Marosnyíre-Csíkrákos-Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy, illetve ebből Csíkrákos környékén kiágazó gyimesi vasútvonal megépítése. Az udvarhelyi vonal kiépítése már csak mint szárnyvonal szerepel a tervben (lásd az I. Mellékletet). Az engedélyezett vasút megépítéséhez és megfelelő üzleti berendezéséhez szükséges költségként 24.000.000 forintot állapítottak meg. A Magyar Altalános Hitelbank szerződést kötött, és a MÁV-ot bízta meg a nevezett vasútvonalak megépítésével és az összes szükséges munkálatok végrehajtásával.

24 1894 nyarán azonban a kereskedelmi minisztérium úgy határoz, hogy a székely vasutat államköltségen építi meg, így a bankot felmentették a vasút finanszírozási kötelezettsége alól. Úgyszintén a minisztérium rendeletben utasította a MÁV igazgatóságát, hogy a Szászrégen-Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy és ebből kiágazó gyimesi vonal forgalmáról és jövedelmezőségéről tanulmányt készítsenek. A MÁV emberei az egész vonalat beutazták, amely - az udvarhelyi vonalat nem számítva - 275 km hosszú és mintegy 82 települést érintene, összesen 125.000 lakossal. A vonalon az áruforgalmat 360.000 évenkénti tonnában határozták Uo. 61603-2 tétel. 1893. Uo. 14832-2. tétel. 1894. Uo. 36010-2. tétel. 1894.