Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában

kiépítésére legalább még újabb 2 év, így legalább 4 évre lesz szükség és nem biztos, hogy a legközelebbi háborúig használható lesz-e. Ugrón kijelent, hogy „a Szászrégen - Gyergyó és az Udvarhely - Csíkszereda vonal két párhuzamos félkört ír le, melyből a szászrégeni a külső, tehát a hosszabb, az udvarhelyi a belső, tehát a rövidebb vonal. A geometriai igazság egyszersmind stratégiai igazság is. "

14 Érvei alátámasztása érdekében 1888-ban felkéri STENKOVITZ Miklós mérnököt egy jövedelmezőségi kimutatás elkészítésére a kiépítendő székely vasútról. Ez a vonal érintett volna 2 várost és 67 községet, 735.678 hold földet és 103.139 lakost. Statisztikai adatok alapján felmérték, hogy milyen áru-, illetve személyforgalommal bírna a vonal. Érdekességképpen megemlíthető, hogy évente 55.361 vagon áruforgalommal számoltak, névlegesen: 6074 kocsi gabona és gyümölcs, 347 - bőr és gyapjú, 184 - bor, szesz, pálinka és sör, 8282 - épületfa, szálfa, 274 - léc, 5640 - deszka, 110 - zsindely, 976 - tégla, 214 - cserép, 6120 - tüzelőfa, 2245 - mész, 15.204 - kő, 1541 - különféle árunemű, 5050 nagyjószág, 2000 - aprójószág. A vonalnak három forgalmi központja lett volna: Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda, az áruk általános menethosszát 55 km-ben határozták meg. Személyforgalom esetében évente 236.900 utast számoltak, minden lakosra 2-3 utast számítva. Az áru- illetve személyforgalomból származó nyereség évenként 1.023.000 forint. Az építendő vonal költségét 4.000.000 forintra számolták ki.

15 Az állam részéről megfogalmazott kötelezettségek megvalósítását bizonytalanná tették a már megépített vasútvonal pénzügyi problémái, valamint az, hogy 1888. december 29-én a Háromszék megyei törvényhatósági közgyűlésen olyan döntés született, hogy Háromszék, mivel megindult a Brassó-Kézdivásárhely vasútvonal kiépítése, nem tudja támogatni a székely vasút kiépítését, és amúgy is inkább egy Szászrégen felé húzódó vonal kiépítését támogatnák.

16 Ugrón Gábor és Dániel Gábor, hogy továbbra is versenyhelyzetben maradhassanak, 1890. február 22-én a Csíkszereda - Sepsiszentgyörgy vonalrészre egy éves előmunkálati engedélyt kérnek.

17 Ezen előmunkálati engedély 1892. július 28-án meghosszabbíttatott, majd ugyanez novemberében felterjesztették a minisztériumba a vasútvonal terveit, és decemberben megtörtént a közigazgatási bejárás is.

18 Csík vármegye törvényhatósági bizottsága az 1980. számú határozatában kérte a minisztériumot, hogy a román vasúti csatlakozás céljából a vasút kiindulópontja ne Csíkrákos legyen, hanem Csíkszereda. A 14 MOL K 229 - 317. csomó. 24289-III. tétel. 1888. 15 Uo. 32295-III. tétel. 1888. 16 Uo. 29733-9. tétel. 1888. 17 Uo. 12944-2. tétel. 1890. 18 Uo. 48317-2. tétel. 1892.