Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - BOTÁR ISTVÁN: A csíkszenttamási Csonkatorony 2003. évi régészeti kutatása
mint a diadalív mellett az előző idényben. Azonosságukat a színvilág, a vékony, határozott ecsetkezelés kétségtelenné teszi. Ez alapján feltételezzük, hogy a freskótöredékek a kifestett falrészek (diadalív ill. korábbi szentély szentély) bontását követően másodlagosan kerültek ide a gótikus bővítés idején. A szentélybelsőben feltárt sírok a gótikus bővítésnél, azaz a 15. század közepénél korábbi temetkezések, egyikük sem vágta a szentély járószintjeit. Majd mindegyiknél észlelhető volt a szegeletlen koporsók nyoma. Mellékletet egyikük sem tartalmazott így csupán relatív időrendjük ismert: 127-M24, 130->124. A 135. sír földjéből szórványként került elő egy ZSIGMOND quarting (CNH 11/129, HUSZÁR 586). A falakon kívüli sírok keltezése, mellékletek hiányában, szintén csak tág időhatárok között lehetséges. Egy részük biztosan korábbi a gótikus építkezésnél, a legkorábbiak közé tartozik a koporsó nélküli 103. és 109. sír DNy-EK-i tájolással, ill. a keletéit 102. és 107. sír. A 104-106. sírok időrendje: 104->106->105., ebből a legdélebbi 104. sírt a szentély támpillére bolygatta. A szelvény legkésőbbi sírcsoportja az ÉK-i sarokban elhelyezkedő 111-113., ill 120-121. sírok (111-»121., 112-> 113-> 120.), a legutolsó sírok gödrei ugyanis a 18. századi bontási réteget is vágták. Az /. kutatóárokkal a cinteremfalat, és a belső oldalon enyhe domborulatként jelentkező „épületet" is szerettük volna kutatni. A 9 m hosszú és 2 m széles kutatóárok a 3. szelvénytől délkeletre, mintegy 6 m-re, nagyjából K-Ny-i tájolással húzódott (7 - 8. kép). 4 A gyep alatt közvetlenül jelentkezett a cinterem kerítőfalának itt észak-déli irányú, visszabontott, habarcsba rakott kő alapfala 110 - 120 cm szélességben (alja 1 m körüli relatív mélységben). A Domus História szerint: „Coemeterium circumdat ecclesiam totam, cintum(que) muno altitudinis circiter cubitorum 4." azaz 4 öl, így közel 8 m magas volt.' A fal teteje és alja az ásatás ± 0 szintjéhez képest - 192, ill. - 272 cm mélyen helyezkedett el. A belső oldalon, tőle nyugatra hasonló magasságban került elő egy belső épület déli fala, ill. délnyugati sarka és a nyugati fal kis szakasza. Ennek a falnak hasonló falszövete és habarcsa volt, mint a cinteremfalnak, vastagsága azonban csupán 60-70 cm között változott. A fal tetejének és aljának szintje: -191/-182, ill. -283 cm. Noha a cinteremfal és a belső épület falát a feltáráskor már nem 4 A 2002-ben és 2003-ban végzett topográfiai felmérések között eltérés van, ezért a hiba korrekciójáig az összegző felmérés bemutatásától egyelőre eltekintünk. 5 A csíksomlyói középkori plébániatemplom magasságát pár évtizeddel később, 1800-ban szintén ölben adták meg: „a Templom volt hosszóságra 15 öles, szélességre negyed fél öles, magossagára is anynyi.
