Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata
Az elemi oktatás tartalmát, az oktatással szembeni igényeket, elvárásokat a valamikori Magyar Királyság egész területére kiterjedő hatáskörrel, a katolikus vallásúak részére az OLÁH Miklós érsek vezetésével 1560-ban összeült nagyszombati zsinat fogalmazta meg: minden plébánia tartson tanítót, akinek feladata, hogy megtanítsa a gyermekeket olvasni és a templomi énekekre. Ugyanakkor a tanítók értsék az írás mesterségét, hogy „a jó tudományokra oktathassák" a fiatalokat. A zsinat feltételként szabta meg az oktató tanult voltát, az írás-olvasás mesterségében való jártasságát, továbbá erkölcsi feddhetetlenségét, hogy tanítványai előtt példakép lehessen. A 16. században és később is a kisiskolában, ahogyan ezeket az intézményeket kezdték nevezni, a katekizmus szövege tehát a keresztény tudomány, az olvasás és írás, valamint a templomi éneklés elsajátítása képezte a legfőbb tananyagot. A középfokú latin iskolák elemi szintű osztályaiban a tanulóknak bele kellett kóstolniuk a latin nyelv titkaiba. Az ábécéskönyv egyben katekizmus is volt. Az iskola a korabeli keresztény etikát tudatosította a kicsik gondolkodásában, a keresztény engedelmességre, irgalmasságra, a keresztény magatartásra, humanizmusra nevelt. A 1 7 - 19. században a csíksomlyói gimnázium elemi osztályai tananyagából nem hiányoztak a katekizmus kérdései, a bibliai történetek, az egyházi énekek. El kellett sajátítaniuk a hit alapelveit és a betűismeretet. Ennek szolgálatában állott az olvasástanítás. A Hitterjesztés Kongregációjának az érdeklődésére a tanárok 1795. szeptember 8-án a Rómába küldött beszámolójukban az alábbiakat válaszolták. Bőven idézünk a levélből, mert közlik benne a kisiskola tanítóinak és tanulóinak a számát, a tanítói fizetés összegét, és felsorolják, úgy gondoljuk, nagyobbrészt a tantárgyakat: „Először: hogy ezen gimnáziumban az elemi osztályokban a fennevezett rendnek három tanítója van. Kettő a nemzeti iskolánál [...] kiknek fizetésére [...] rendeltetett évenkénti 144 rénes forint (72 római scudi), kik a kat. ifjúságot a hit elemeiben, a vallásosságban, a latin és a magyar nyelv elemeiben egész a princípiáig tanítják. Ezen tanulmányokat hallgatta a folyó 1794/95. tanévben 104 tanuló [...]. Másodszor: a harmadik rendes tanító [...] akinek a fizetése a fenntisztelt Sz(ent) Gyülekezet (a Hitterjesztés Kongregációja) által 30 római scudi. Ezen tanító vezeti a grammatika alsó osztályát, vagyis a princípiát és a major parvát, melyet a gimnázium mai kifejezése szerint gyöngébb princípiának, vagy a principia osztályra jelölteknek (!) nevezünk [...]. Harmadszor: ilyen növendék ezen 1794/95. tanévben volt 34..." A tantárgyak között nem sorolták elő sem a számvetést, serm az éneklést, pedig nehezen hihető, hogy különösen az utóbbi hiányozhatott volna a tantervből. Legfennebb a hittan keretében tanították a templomi éneklést. 17 17 BANDI Vazul: i. m. 19, 52-53, 182. - MÉSZÁROS István: i. m. 42, 54-68, 100-101.
