Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata

Milyen előny származhatott abból, ha az elemistákat nem világi tanítók, hanem ferences szerzetesek, barátok, atyák tanították? A szerzetesek, fráterek, páterek felkészültebbek voltak, mint a falusi világi tanítók. Nagyobb számú iskolai év állott a hátuk mögött, mint az utóbbiaknak. Továbbá középiskolai tanulmányaik folytatására készítették fel a tanítványaikat. Jelentős másik előny az iskolalátogatás pontosságából, továbbá az iskolai év terjedelméből adódik. A falusi kisiskolában az iskolai év nemigen volt hosszabb 4-5 hónapnál. A hosszú vakáció alatt nem egy iskolás felejtette el, amit tanult. Ellenben a gimnáziumban a tanév novembertől a következő év szeptemberéig tartott: az első félév novembertől virágvasárnapig, a második pedig a húsvét utáni első vasárnaptól Szent Mihály napjáig. 1834-ben Csíksomlyón az első félév február végén, míg a második augusztus 15-én zárult. Aratáskor a diákok még három hét szabadságot kaptak. (Emellett léteztek hivatalos szünnapok.) BANDI Vazul nyomán állítjuk: az elemit a tanulók 6-7 éven át látogatták, mert csak így juthattak fel a gimnáziumba, ahová 12 éves kor előtt senkit sem vettek fel, hacsak erre külön vizsgát nem tett." A tanítók fizetése A Damokos Kázmér és Jegenyei Ferenc által 1667-ben a Hitterjesztés Kongregációjától igényelt összeg nem csupán a kisiskolásokat tanítók fizetését jelentette, hanem a többi tanítóét, tanárét is. A Rómából küldött összeg jelentős anyagi támogatást jelentett. De a pénz nem mindig érkezett meg rendszeresen, idejében. 1702-ben ért Csíksomlyóra az 1700-170l-re szánt, támogatást jelentő 144 forint. 1721-ben 244 forintot és 80 dénárt jegyeztek a szerzetesek (Salarium Magistri). 1727-ben (pro Magistro Csikiensi, pro Anno 1725-1726) a két évre küldött pénz 106,80 forint. Számos bejegyzés utal a tanító javadalmazására, az általa kapott összegre. A már említett naplóból tudjuk, hogy 1717-ben Ferentzi Istvánnak 30 forint volt az évi fizetése. Gergelyfi Mihálynak 1720-ban évi fizetése „lészen 25 magyar forint és két pár kordovány csizma". Hasonlóképpen fizetett a kolostor 1721-ben Veres János deáknak is. Feltételezzük, hogy a tanítónak ezen 11 BANDI Vazul: i. m. 40, 275-277'. - P. GYÖRGY József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Kolozsvár, 1930. 591 -592. - MÉSZÁROS István: i. m. 100-101. - Szőcs János: A gyimesközéploki iskola alapítása, története (1825-1948). = Acta - 2001. Sepsiszentgyörgy, 2002. 325. - Catalogus... CsLt. 72/782. 396. 1835-ben a vizsgák és az iskolai év kiértékelését július 30-án tartották. Lásd: a 6. számú jegyzetet. A gimnáziumban, ezt bizton állíthatjuk, a gyakori tanító- és tanárcsere nem szolgált az oktatás javára.